Ennyi maradt a Tel Avivból Tiberiasba tartó autóbuszból. Autóbomba rohant a zsúfolt járm?be Fotó: Reuters
A véres merényletért a Damaszkuszban székelő Iszlám Dzsihád katonai szárnya, a Jeruzsálem Brigád vállalta a felelősséget. A később azonosított merénylő, Hamze Samudi az Iszlám Dzsihád dzsenini aktivistája volt. A helyszín más újságíróknak is apokaliptikus képeket idézett fel. A Washington Post tudósítója arra emlékeztet, hogy a "megiddói kereszteződés annak a helynek a közelében fekszik, amelyet a bibliai Jelenések könyve a világvégét megelőzően a jó és a rossz közötti kozmikus összecsapás helyszíneként jelöl meg: Megiddó ugyanis a héber megfelelője az Armageddon szónak. A palesztinok számára azonban Megiddó leginkább annak az izraeli börtönnek a helyszínét jelenti, ahol milicisták és terrorizmussal gyanúsított palesztinok ezreit tartották fogva az elmúlt harmincöt évben".
Hiába a diplomáciai keringő a Szentföldön. Javier Solana, William Burns, Joschka Fischer, Oszama el-Baz, Mubarak tanácsadója és végül most George
Tenet is azt vizsgálja Izraelben és a Palesztin Hatóság területén, miként lehetne csökkenteni a feszültséget és újraindítani a politikai rendezés folyamatát. A cél a nyáron megrendezendő nemzetközi konferencia a "mérsékelt arab államok" (ha vannak ilyenek) és a kvartett (ENSZ, EU, Oroszország és az Egyesült Államok) részvételével.
(A nagyobb mérethez kattintson a képre)
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
2002. 06. 07. (VI/23)
