hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Rakéta végzett az utasszállítóval
Különös események sorozata előzte meg a zuhanást

2001. 10. 14.
Egy repülőgép-katasztrófa mindig feltűnést kelt, különösképp, ha más fontos eseményekkel függhet össze. A Sibir Légitársaság TU–154-esének zuhanása a Fekete-tenger felett, három héttel az Amerika elleni terrortámadás után, és néhány nappal az erre adott első válaszcsapás előtt, sokak számára egyértelm? kapcsolatot jelez. Az ügy részesei kulcsszereplők: a gép orosz volt, az utasok többsége és a felszállási pont izraeli. De lehet, hogy mindez csak véletlen egybeesés, az amerikaiak siettek állítani, hogy a balesetet egy elszabadult ukrán rakéta okozta.



Egy orosz TU–154-es és az ukrán KUB légvédelmi rakéta egyik ütege Fotó: Reuters

A katasztrófa akkor történt, amikor a muzulmán terroristák akciójának pozitív "melléktermékeként" fordulat következett be a NATO, az Egyesült Államok, illetve Oroszország kapcsolataiban, a moszkvai vezetés minden korábbi várakozásnál egyértelm?bben állt az amerikai–európai koalíció mellé. 

Másfelől Oszama bin Laden tisztázta: a történések tétje Izrael. Amerika "addig nem is álmodhat a biztonságról, amíg meg nem érjük, hogy Palesztinában is biztonság lesz, és amíg a hitetlenek hadserege nem hagyja el Mohamed országát". 1991-ben Szaddám Huszein azzal próbálta az ellene felsorakozó atlanti–arab koalíciót megbontani, hogy Izraelt provokálta a rakétatámadásokkal, ha ugyanis Izrael állama "beszállt" volna az Öböl-háborúba, akkor az arabok kiléptek volna – a Szaddám elleni szövetség elvesztette volna felvonulási területét, nem is indíthatta volna a támadást Kuvait felszabadítására. Oszama bin Laden hasonlóképp gondolkodik: Izrael fellépése arra esély, hogy ne csak a tüntető fanatikusok, hanem az arab kormányok is a terroristákat támogassák.

Ilyen összefüggésben egy izraeliekkel teli orosz gép megsemmisítése ördögien zseniális húzás, egyszerre provokálná Izraelt arra, hogy vegye ki a részét a harcból, és a zsidógyűlölet mentén alakítsa újjá a muzulmán egységet, és figyelmeztetné Oroszországot, hogy maradjon távol az iszlám elleni szövetségtől. Valószínűleg ez a veszélyes konstelláció magyarázza, hogy az Egyesült Államok már a fekete-tengeri katasztrófa utáni órákban megjelölte a másik valószín? okot, az eltévedt ukrán rakétát, amelynek indítását az amerikai műholdak négy perccel azelőtt rögzítették, hogy a TU–154-es felrobbant a levegőben. Furcsa, hogy a Pentagon miért szivárogtatta ki ezt az információt már a vizsgálat előtt; nos, ha Izrael és Oroszország elleni terrorakcióról lett volna szó, ez a lehető legrosszabbkor kuszálta volna össze azt a törékeny egyensúlyt, amelyet a washingtoni diplomácia az afgán célok csapása háttereként hozott össze.

Más kérdés, hogy az amerikaiaknak igazuk is lehet. A Krím-félszigeten zajló légvédelmi gyakorlat során a műholdak olyan SZ–200-as föld–

levegő rakéta indítását észlelték, amelynek hatótávolsága bőven eléri a közeli légi útvonalakat. Nem meggyőző az ukránok védekezése, hogy a rakétának van önmegsemmisítője: ha a robotrepülőgép helyett az utasszállítót azonosította célként, és találta el, miért is lépett volna működésbe az a detonátor, amely akkor semmisíti meg a fegyvert, ha az célt tévesztett? Egy örmény repülőgép személyzete viszonylag közelről látta a Tupoljev robbanását, tehát valószínű, hogy a szerencsétlenül járt gép sem tért le a kurzusról, nehezen elképzelhető, hogy két utasszállító vétsen egy időben és azonos körzetben navigációs hibát.

Mind a téves azonosításra, mind az eltévedés utáni lelövésre akadt példa az elmúlt évtizedekben. 1988-ban, az iraki–iráni háború idején a Perzsa-öbölben egy amerikai romboló támadó harci gépként azonosított egy feléje repülő iráni Airbust, és rakétával lelőtte. Híres ügy volt a koreai Jumbo pusztulása Szahalinnál: a KAL pilótái már az alaszkai felszállás után elszúrták a navigációt, és nem észlelték, hogy beléptek az érzékenyen őrzött szovjet légtérbe, miközben valóban repült arrafelé egy amerikai felderítő, amely a szovjet riasztási rendszert figyelte. A téves azonosítás és a navigációs hiba egy időben okozta a félreértések tragikus sorozatát, más kérdés, hogy egy nyugati hatalom ekkor sem adott volna tűzparancsot az utasszállítót befogó vadászpilótának.

A szomorú példák közt említhetünk egy magyart is. Bár a hivatalos jelentések ismeretlen okról beszélnek, sokan állítják, hogy 1975. szeptember 30-án a Malév TU–154-esét Bejrút közelében vállról indítható rakétával találták el a tenger felett. A gép és utasai feltehetően az akkori arab viszályoknak estek áldozatul: egy palesztin küldöttség tért haza, egy rivális szervezet emberei lőhettek ki rá rakétát egy hajóról, bárkáról, amint a gép már kis magasságban süllyedt a pálya felé.

A most lezuhant Tupoljev esetében feltehetően nem lesz mód arra, hogy dollármilliárdokat költsenek a roncsok kiemelésére, bár a szakembereknek az a néhány darab is komoly segítség, amelyet a baleset utáni órákban szedtek össze, hiszen meg tudják különböztetni az üzemanyag-robbanás, a bomba, illetve rakétatöltet okozta nyomokat. De azért mégiscsak maradnak kérdőjelek a katasztrófa kapcsán. Ha ugyanis rakétabecsapódás okozta a gép lezuhanását, az sem kizárható, hogy a fegyvert nem a gyakorlatozó ukránok, hanem ismeretlen terroristák lőtték ki a zuhanás helyszínéhez közel, a tengerről – mint a bejrúti járat esetében. 

A baleset bekövetkeztekor a világsajtóban az a hír járta, hogy a Tupoljev Tel Aviv után először a bulgáriai Burgasban ért földet tankolni. Ekkor hat-hét ismeretlen szállt fel rá, akik lehettek egy támadás célpontjai, de – mint szeptember 11-e bizonyítja – lehettek merénylők, akik saját haláluk árán is véghezviszik a pusztítást. A közbülső leszállás tenné érthetővé a bombamerényletet, ugyanis az induló állomáson, a Tel Aviv-i Ben Gurion repülőtéren olyan szigorú a biztonsági rendszer, hogy az ott fedélzetre vitt bomba teóriája valóban kizárható. De a burgasi landolást azóta teljesen elhagyták a jelentések, a nemzetközi repülőtársadalom internetes fórumain is csak találgatják, leszállt-e a katasztrófa előtt a 154-es Bulgáriában. (Lapzárta utáni hír: orosz szakértők rakétamaradványt találtak a roncsok között.)


Folytatódott a Love Parade

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | [email protected] | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: [email protected] - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!