Kanadai kutatók szerint az egyik fontos teendő a szervezet „harci vitaminokkal” történő feltankolása: ilyen például a D3-vitamin, amelyből heti 10 000 NE bevitel a felsőlégúti fertőzések kockázatát akár felére is csökkentheti (a magyar ajánlás ezzel szemben maximum 4000 NE). Ausztrál vizsgálatok pedig arra mutattak rá, hogy azok, akik körülbelül 2000 NE (Nemzetközi Egység) D-vitamint vittek be szervezetükbe naponta, kisebb arányban betegedtek meg, mint D-vitamin-hiányos társaik. „Bár a D-vitamint többnyire a csontok erősítése kapcsán emlegetik, valójában az immunrendszer szabályozásához is szükség van rá – állítja David W. Grotto dietetikus. – Megfelelő mennyiségű
D-vitamin nélkül ugyanis az immunrendszer részét képező T-sejtek nem aktiválódnak és nem reagálnak a behatoló vírusokra és baktériumokra.” Bár nyáron már akár 10 perc napsütés is felérhet egy 10 000 NE-nyi „tankolással”, télen fontos, hogy fogyasszunk D-vitaminban gazdag zsíros halakat, és szedjünk táplálékkiegészítőt.
A következő jótanács meglehetősen banálisan hangzik, de érdemes megfontolni: hacsak nincs a téli kesztyűnk sterilizálva, lehetőség szerint ne érintsük az arcunkhoz és az evőeszközeinkhez. A Journal of Occupational Health 2013-as tanulmánya szerint ugyanis azok, akik gyakran érintik meg a szemüket és orrukat, 41 százalékkal nagyobb arányban kapnak el felső légúti fertőzéseket, mint azok, akik nem. És persze nem lehet eleget hangsúlyozni az alapos kézmosás fontosságát sem: „A szappannal és vízzel való dörzsölés lemossa a vírust a bőrről – állítja Spencer Payne, a Virginia Orvosi Egyetem rinológiaprofesszora. – Ez 20 másodperces mosást és alapos szárítást jelent, a nedves kéz ugyanis nagyobb valószínűséggel terjeszt vírust, mint a teljesen száraz.”
2015. 01. 16. (XIX/3)
