hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Nincs botfülű gyerek
A zeneoktatás leépülése

Reform alatt áll a hazai zeneoktatás, azaz leépítés és pénzkivonás várható, miközben az iskolai ének-zene oktatás mára teljesen háttérbe szorult. Idén 817 hazai zeneiskolából 94 iskolának utasították el a minőségbiztosítási programját, ezek az intézmények szeptembertől nem folytathatják működésüket. További iskolákra is bezárás vár, ha 2008. januárig nem pótolják a hiányosságokat. Mit veszítünk azzal, ha megszűnik a gyerekek életében a zenetanulás lehetősége? A kérdésre Laczó Zoltán, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem docense válaszol.

Engedjen meg egy profán kérdést: mire jó a zenetanulás?

– A zenei nevelés különleges módon fejleszti a személyiséget, ami régóta
bizonyított tény. Említhetném Nemesszeghy Lajosné munkáját, aki mint a
kecskeméti általános iskola igazgatója és ének-zene tanára, 1951-ben egy normál
első osztályban kísérleti jelleggel mindennap tartott a gyerekeknek énekórát.
Két-három év alatt megfigyelhetővé vált, hogy az énekes osztályba járó gyerekek
egyre inkább különböztek párhuzamos osztályokba járó társaiktól. Jobban
számoltak, jobb volt a helyesírásuk, gazdagabb volt a szókincsük, jobb volt a
memóriájuk, az idegen nyelvek tanulásában is kitűntek, viselkedésük udvariasabb
volt, s közösségi magatartásuk is együttműködést sugárzott. Mi itthon zenei
tagozatos osztályoknak neveztük el ezt a módszert, külföldön pedig „Kodály
osztály” elnevezéssel híresült el a magyar modell. Azt a jelenséget pedig, hogy
az intenzív zenei nevelés más területeken is érezteti hatását, transzferhatásnak
nevezzük a pszichológia szaknyelve szerint.

Ez mit jelent pontosan?

– Azt, hogy egy bizonyos anyagban szerzett tanulási készség egy másik anyag
elsajátítása során érezteti pozitív hatását. Ezt a fajta transzferhatást Kokas
Klára vizsgálta először 1971-ben. Kimutatta, hogy az ismeretek elsajátításában,
a társas viselkedés vonásaiban a zeneis gyerekeknél többlet jelentkezett, és
érzelemviláguk is gazdagabb volt, mint a normál osztályokba járó tanulóké. A
zenei osztályokból kikerülők értékválasztása magasabb értékek köré rendeződött,
sőt szociális, illetve családi háttértől függetlenül törekvőbbek voltak, sokkal
inkább kívántak továbbtanulni. Kórusba, színházba, múzeumba jártak, többet
olvastak.

Úgy tudom, hogy az intenzív zenei nevelés nem hagyja érintetlenül az
intelligencia szféráját sem.

– A külföldi konferenciákon ez már 1980 óta kiemelt téma. Én is végeztem
transzfertémájú vizsgálatokat, amelyek összehasonlításokon alapultak. A
kísérleti osztály a zenei tagozatos volt, a kontrollosztály a normál, és még
hozzávettem a nyelvi tagozatos osztályt is. Egy nemzetközi zenei
képességvizsgáló tesztet használtam, amely hat képességelemet mért. Mindegyik
összetevőben a nemzetközi sztenderdhez képest 3-4, sőt 4-5 éves fölénye is
mutatkozott a zeneiseknek. A normál és nyelvi osztályokban a sztenderddel
megegyezők voltak az eredmények. Az is egyértelműen megmutatkozott, hogy bár az
egyik iskolában a zeneisek szociális, családi környezete határozottan hátrányos
volt, mégis az intenzív zenei nevelés következtében kortársaikét meghaladó,
sokkal jobb intelligenciamutatókat hoztak! A vizsgálat azt is megerősítette,
hogy a muzikalitás, amelyről eddig sokan azt tartották, hogy veleszületett vagy
isteni adomány, egyértelműen tanulható zenei tulajdonság. Ez pedig rímel Kodály
ama nagyon híres megállapítására, hogy nincsen botfülű gyermek.

Azt lehet-e tudni, hogy az egyéni tulajdonságok változása miként hat a társas
viszonyokra?

– Mérei Ferenc tanár úr készített szociometriai vizsgálatokat. Számára is
meglepetést okozott, hogy a zenei osztályok társas szerkezete a normál
osztályokétól teljesen eltérő képet mutatott. Átlag 30 fős létszámot véve
alapul, a zenei osztályban csupán 2-3 csoportra tagolódott az osztály, míg a
normál osztályokban azonos létszám mellett 5-6, néha még 7 kis csoport is
letapogatható volt. A zeneiseknél erősebb, jobb volt a közösségi szellem.

Miért?

– Ön szerint lehet-e zenélni úgy, lehet e kórusban énekelni úgy, hogy nem
figyelnek egymásra? Lehet–e kamarazenét játszani úgy, hogy nem tudja az egyik,
mit játszik a másik? Nem. A normál osztályokban inkább a versengés válik
uralkodóvá, elmenve egészen az egymás iránti agresszivitás irányába. Ez a zenei
osztályban nem érhető tetten. Mérei azt mondta, hogy 20-22 osztályban végezte el
a vizsgálatát, és egyértelmű volt az eredmények alapján, hogy a zenei osztályok
úgynevezett „puha” közösségeket alkotnak.

Vajon a zenei tevékenységnek van-e kimutatható – netán műszeresen mérhető –
hatása az agyunk működésére?

– Az utóbbi 10-15 évben már egzakt műszeres vizsgálatokra is sor került:
Németországban zenetanulás előtt, majd három év zenetanulás közben és után agyi
PET-vizsgálatokat folytattak. Eddig úgy tudtuk, hogy a hallás központja a bal
agyféltekében helyezkedik el. Ez így is van, a zenetanulás előtti állapotban. Ám
az agyi aktivitás székhelye három éves zenetanulás után áthelyeződik a jobb
féltekébe. Ami egyben azt is jelenti, hogy az agyi működések dinamikája is
átrendeződik – a zenetanulók szemléletmódja sokrétűbbé, szintetizálóbbá válik, a
külvilág ingereinek átfogóbb és érzékenyebb befogadása lesz a jellemző rájuk.


Más tevékenységgel is lehet hasonló eredményeket elérni? Esetleg a matematika
vagy a kosárfonás révén?

– Nem, mert a matematika és a kosárfonás, mindkettő monológ, azaz nem
társas, nem együttműködést igénylő tevékenység. Vagy ha valaki irodalommal
foglalkozik, az is inkább egyszemélyes tevékenység. Ezzel szemben a zenetanulás
közösségi elfoglaltság, miközben van egyéni, szólisztikus oldala is.
Meggyőződésem, hogy az iskolai ének-zene tárgy háttérbe szorításával nemcsak egy
nemzetközi hírnevet szerzett „hungarikumot” semmisít meg a Nemzeti Alaptanterv
mechanikus kezelése, hanem a gyermekek fejlesztésének egyik leghatékonyabb
eszközét is.

Kodály-módszer

Tovább olvasná? Hetilap tartalmainkat előfizetéssel vagy belépéssel tudja elérni.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!