A magyarországi asztrofotós körökben komoly hírnévvel bíró Schmall Rafel kapott már elismerést a NASA-tól és kétszer elnyerte a National Geographic Magyarország Év asztrofotója díját.
Képeiből az érdeklődők állandó kiállítást tekinthetnek meg a Kaposvárhoz közeli Zselici Csillagparkban. A Technológia börtönében címet viselő kép nemcsak bravúros fotótechnikai megoldásával érdemelte ki a zsűri elismerését, hanem témaválasztásával is egy fontos problémára irányítja rá a figyelmet.
A világ legrangosabb ilyen témájú versenyén, az Insight Investment Astronomy of the Year 2020-on Schmall Rafael, a Zselici Csillagpark munkatársa az Ember és az Űr nevet viselő kategória első helyét szerezte meg. A siker értékét növeli, hogy Francsics László tavalyi összetett első helye után másodszor kerül hazánkba a rangos elismerés - olvasható a közleményben.
A kommüniké emlékeztet, hogy az expozíciós idővel készített képen a csillagok előterében lévő vékony fehér csíkok valójában kereskedelmi műholdak. Ezek az űreszközök gombamód szaporodnak bolygónk körül. Csak az Elon Musk nevével fémjelzett Starlink több mint tízezer darabot tervez pályára állítani és nem ők az egyetlenek.
A műholdak szabad szemmel ugyan nem érzékelhetőek, de kellően nagy számban mérhetően megemelik az égbolt fényességét.
Hiába építünk jelentős költséggel egyre nagyobb és profibb csillagászati távcsöveket, a műholdak miatt zajosabbá váló égbolt megnehezíti, vagy akár el is lehetetleníti a tudományos kutatásokat. A zavaró hatások nemcsak a kutatóknak okoznak kellemetlenséget, a csillagokat pásztázó amatőrök is kénytelenek szembesülni velük.
Átadták a SMOG-1-et, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem fejlesztette új magyar műholdat az Olasz Űrügynökség (ASI) kutatóintézetének, a finanszírozásban részt vett a Külgazdasági és Külügyminisztérium is - közölte Kovács Ádám Zoltán római magyar nagykövet.
A SMOG-1 elnevezésű új magyar műholdat az Unisat-7 olasz fejlesztésű, 32 kilogrammos műhold egyik kidobószerkezetébe töltik be.
A tervek szerint a műholdat novemberben a CAS500-1 dél-koreai műholddal együtt pályára állítja 500 kilométer magasságban egy Szojuz-2 típusú orosz hordozórakéta Bajkonurból, és így megkezdi a Föld körüli küldetését.
A műholdat a római székhelyű G.A.U.S.S. kutatóintézetben adták át, mely az ASI és a római La Sapienza Egyetem műszaki és űrkutatási kara társintézménye. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen már több hasonló műhold készült. Amennyiben - olasz közreműködéssel - a SMOG-1 is sikeresen pályára áll, egyszerre három magyar műhold működik majd egyidőben az űrben.
A SMOG-1 teljes egészében a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen készült, oktatók irányításával, egyetemi hallgatók aktív részvételével, oktatási keretbe illesztve, szponzorok támogatásával.
A műhold elsődleges küldetése a Föld körüli térségben mérhető, ember által keltett elektromágneses szennyezettség - elektroszmog - vizsgálata, erre utal a műhold neve is. A SMOG-1 másodlagos küldetéseként egy olyan mérőműszer került a fedélzetre, mellyel a Napból érkező részecskék elektronikára gyakorolt hatását vizsgálja.
A műhold felbocsátásának költségét a Villamosmérnöki és Informatikai Kar biztosította, a Külgazdasági és Külügyminisztérium támogatásával.
(Hetek/MTI/RMG)
hetilap
