Veszprémy László Bernát: „A 444 örülhet az eredményeknek, de nem ők döntik el a választást”
Hetek podcastunkban az amerikai választásokról és a tényszerűségről kérdeztük a történész-publicistát
Veszprémy László Bernát: „A 444 örülhet az eredményeknek, de nem ők döntik el a választást”

Fotó: Shutterstock / PuzzlePix

2020. 11. 13.
Miért fontos a tényszerűséghez ragaszkodni az amerikai elnökválasztással kapcsolatban is? – ezt kérdeztük legfrissebb podcastunkban Veszprémy László Bernát történész-publicistától, aki néhány napja a Mandinerben közölt nagy feltűnést keltő véleménycikket a témában.

A Hetek ünnepi előfizetői akciójában a nyomtatott és online hetilap csomagra előfizetők között több mint 80 értékes nyereményt sorsolunk ki. A fődíj egy Dacia Sandero személyautó. Minden az akció keretében előfizető olvasónk hetekes maszkot kap ajándékba. Részletek a hetilapban és a hetek.hu/elofizetes oldalon. 

Veszprémy szerint „médiatörténeti mérföldkő” volt, amikor ugyanazok az orgánumok, melyek „eddig a tényszerűség felkent papjainak láttatták magukat, hirtelen pálfordulást tettek, és most már a tényszerűséget ostorozzák”. A publicista a Heteknek kiemelte:

„Nem a nagy hírcsatornák döntik el az amerikai választásokat, a végeredményt pedig akkor lehet majd kijelenteni, ha az elektorok leadták majd a szavazataikat és akkor lehet majd kijelenteni, Hogy Joe Biden az elnök, ha január 20-án beiktatták a hivatalába.”

A történész emlékeztetett rá, hogy még a szokásjog sem kötelezi arra egyik felet sem, hogy győzelmet hirdessenek, vagy elismerjék a vereséget, különösen, ha ilyen szoros és vitatott eredmény születik.

„2000-ben Al Gore és George W. Bush között csak decemberben dőlt el a választás, amikor a Legfelsőbb bíróság lezárta az újraszámlálásokat.”

Veszprémy az amerikai média viselkedésében azt látja, hogy igyekeznek „kész helyzetet teremteni, amelyben bármit is mond Donald Trump, az már lefutott kőr. Alig várják azt, hogy az elnök és csapata egy ponton ezt látva feladja, és nem vitatják tovább az eredményeket.” Úgy látja, ennek a nyomásgyakorlásnak annyiban már van hatása, hogy a republikánus vezetők egy része az utóbbi napokban „láthatatlanná vált, beleértve Mike Pence alelnököt is”.

„Már a választás előtt számítani lehetett arra, hogy hatalmas nemzetközi erők fognak majd össze Biden mögött. Ezt a választás óta is látjuk, és ez nem ad túlságosan fényes kilátásokat Trump esélyeit illetően.

Mégis, fontos leszögezni azt, hogy attól, mert például a 444 szerkesztőségében nagyon szeretnék azt, hogy Biden elnök legyen, ezt nem ők döntik el.”

– mondta a publicista.

A Hetek-podcastunkban a választási vita mellett arról is szó volt még:

-    Elnökként vajon Biden felszámolhatja Trump örökségét?

-    Mit mulasztott el Trump megtenni az elnöksége alatt?

-    Miért tartanak ki a demokraták mellett a fekete keresztény közösségek?

-    Miért nem fontos Izrael ügye az amerikai liberális zsidóság számára?

-    Milyen törzsi logika mellett szavaznak az amerikai választók?

hetek
Előfizetői nyereményakció

 

Aktuális hetilap
Kövessen minket!
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | [email protected] | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: [email protected]. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!