Forrás: Shutterstock/PuzzlePix
A támadássorozat november 16-án, hétfőn kezdődött, amikor az ukrán erők két hullámban támadták meg az Oroszországot és az elcsatolt Krím-félszigetet összekötő Kercsi-szorosi hidat. A nappali órákban végrehajtott első dróncsapás megrongálta és megdöntötte a híd egyik ívét, majd késő éjjel egy sokkal nagyobb erejű, összetett rakéta- és dróntámadás következett, amelynek következtében a közúti híd fő íve leomlott, a közúti forgalom pedig teljesen megbénult. A vasúti szakasz szintén megsérült, bár ott a hatóságok rövid szünet után újraindították a közlekedést.
Fogjunk össze és védjük meg közösen az értékeinket! Hit, család, nemzet - a Hetek ezért dolgozik. Állj mellénk te is: hetek.hu/tamogatas
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kedd délelőtti bejelentésében példátlan, hétfázisú hadműveletként értékelte a támadást, amelyben szinte a teljes ukrán drón- és rakétaarzenált bevetették. A műveletben hazai fejlesztésű nagy hatótávolságú eszközök – köztük a Paljanicja és a Flamingo robotrepülőgépek, valamint a Neptun rakéták – mellett európai technológiák is szerepet kaptak.
A holland székhelyű Destinus védelmi vállalat hivatalosan is megerősítette, hogy az általuk gyártott Ruta robotrepülőgépek találták el a hidat, míg a Lord és Da Vinci típusú drónjaik elektronikai zavarással bénították meg az orosz légvédelmet. Nyílt forrású repüléskövetési adatok szerint a támadások közötti órákban az amerikai légierő egyik ritka elektronikai felderítő gépe, egy Boeing RC-135U is a Fekete-tenger felett, a Krím közelében járőrözött, egy NATO légtérellenőrző gép kíséretében, ami az ellenséges radarok bemérésére utal. Ugyanakkor a brit The Times értesülései szerint az ukránok ezúttal nem a Starlink műholdas hálózatra, hanem egy saját kiépítésű rádiórelé-rendszerre támaszkodtak a rakéták irányításakor.
Moszkva válasza nem késett sokat: még hétfő éjjel negyven perc alatt több mint két tucat ballisztikus rakétát indítottak ukrán célpontok ellen. Az ukrán hatóságok jelentése szerint négy rakéta Kijevet érte – három az Északi, egy pedig a Déli hidat találta el –, miközben Zaporizzsja, Dnyipropetrovszk és Harkiv energetikai létesítményeit is támadás érte. Míg a masszív szovjet vasbeton-acél szerkezetű kijevi hidak átvészelték a találatokat, a jóval karcsúbb szerkezetű Krími híd közúti szakasza járhatatlanná vált. Szakértők szerint bár az orosz mérnökök 2017-ben ötvennégy óra alatt emelték a helyére a 227 méteres hídívet, az új elem legyártása egy teljes évet vett igénybe, ráadásul most a javítási munkálatok már folyamatos ukrán rakétatámadásoknak lennének kitéve.
A „hídháború” időzítése egyáltalán nem véletlen. November tizenkilencedikén a kínai Sencsenben ül tárgyalóasztalhoz Donald Trump amerikai, Hszi Csin-ping kínai és Vlagyimir Putyin orosz elnök, hogy a globális erőviszonyokról és az ukrajnai háború lezárásáról egyeztessenek. Elemzők szerint Kijev ezzel a látványos csapással akarta kellemetlen helyzetbe hozni Putyint közvetlenül a csúcstalálkozó előtt, egyúttal emlékeztetve nyugati szövetségeseit arra, hogy Ukrajnának továbbra is vannak komoly ütőkártyái.