A héten az amerikai elnök bejelentette, hogy az Egyesült Államok újra életbe lépteti azokat a szankciókat Irán ellen, amelyeket az ENSZ Biztonsági Tanácsa 2006-ban egyhangúan hozott Teherán ellen, az iszlám köztársaság nukleáris és nagyhatótávolságú rakétaprogramja programja miatt. 

„Az Iszlám Köztársaság rendkívüli fenyegetést jelent az egész világ számára. Ez a rezsim a nukleáris programját a nemzetközi közösség zsarolására és a regionális valamint a nemzetközi biztonság fenyegetésére”

– mondta Elliott Abrams.

Bár a nagyhatalmak Barack Obama kezdeményezésére 2015-ben atomegyezményt kötöttek Iránnal, és emiatt a súlyos szankciók összefüggő rendszerét feloldották. Újraindult a kereskedelem Iránnal, ám Teherán semmit nem változtatott a terrorizmust támogató politikáján, folytatta a libanoni Hezbollah terrorszervezet és a jemeni huszi lázadók felfegyverzését valamint titokban újra indította az atomprogramját is. 

Az Egyesült Államok ezért úgy döntött, hogy visszaállítja a korábbi szankciókat Irán ellen és ezt következetesen számon kéri európai partnereitől is. 

Elliott Abrams a Hetek kérdésére válaszolva elmondta: „Ezek a szankciók gyakorlatilag érvényben vannak minden olyan személlyel, vállalattal és bankkal szemben, amelyek segítik Iránt ezeknek a nagyon széleskörű ENSZ-szankcióknak a megsértésében. Bizonyos esetekben még további európai szankciók is érvényben vannak. 

Az Egyesült Államok vizsgálatot indít minden olyan személy ellen, akik megsértik ezeket a szankciókat, és ha a tények igazolják, akkor az összes ilyen szankcióhoz kapcsolódó következményt életbe léptetünk.

De hadd mondjak önnek egy példát: ha egy európai bank Iránba történő vagy Irán által végzett fegyvereladást finanszírozna, teljesen egyértelmű, hogy szankciók alá esne. Erre szólít fel az ENSZ Iránnal szemben hozott fegyverembargója.”

– mondta lapunknak Trump elnök Irán-ügyi különmegbízottja.