A beszélgetés kiindulópontját Alice Weidel, a német AfD társelnökének a Bundestagban elhangzott felszólalása adta, amely éles kritikával illette a jelenlegi német energiastratégiát. Tóth Máté hangsúlyozta, hogy a német ipar hanyatlása közvetlen következménye a költséghatékony és stabil energiatermelési módok szándékos leépítésének. Példaként említette a széntüzelésű erőművek és a nukleáris kapacitások leállítását, amelyek hiánya drága importáramra és az energiaárak drasztikus emelkedésére kényszerítette a gazdaságot.
Fogjunk össze és védjük meg közösen az értékeinket! Hit, család, nemzet - a Hetek ezért dolgozik. Állj mellénk te is: hetek.hu/tamogatas
Alice Weidel parlamenti beszédét itt hallgathatják meg magyar szinkronnal:
Az energiajogász felhívta a figyelmet, hogy a szénerőművek kiváltása nem piaci vagy technológiai alapon történt. Míg Kínában a modern széntüzelésű technológiák hatékonysága eléri a 64%-ot jelentősen csökkentett szén-dioxid-kibocsátás mellett, addig Európában ideológiai alapon számolják fel ezeket a kapacitásokat. A magas energiaárak miatt olyan ipari óriások, mint a BASF vagy a Volkswagen, kénytelenek gyárakat bezárni, munkahelyeket leépíteni vagy a termelést Európán kívülre áthelyezni.
A folyamatok rávilágítanak, hogy Németország elveszíti korábbi vezető szerepét az ipari innováció terén. A kutatás-fejlesztési és ipari súlypontok áttevődtek Ázsiába. Kína nemcsak az orosz gázforrásokhoz fér hozzá kedvezőbb feltételekkel, hanem a jövő technológiáiban is dominanciára tett szert: a mesterséges intelligenciával kapcsolatos szabadalmak 65%-a Kínához köthető, és az akkumulátor-újrahasznosítás terén is 99,73%-os hatékonyságot értek el.
Tóth Máté szerint az energiapolitikában az egyik legkritikusabb tényező a megfelelő ütemérzék. A szakértő aggályosnak tartja, hogy Magyarország olyan időszakban próbál igazodni a nyugat-európai energiapolitikai irányvonalhoz, amikor annak káros gazdasági következményei már nyilvánvalóvá váltak.
A hazai szélerőmű-kapacitások tervezett bővítése kapcsán rámutatott a természetföldrajzi adottságok hiányosságaira. Magyarországon az átlagos szélsebesség (3-4 m/s) elmarad a hatékony működéshez szükséges értéktől (8-9 m/s), így a szélerőművek termelése ingadozó és drága: míg a paksi atomenergia előállítási költsége körülbelül 12 Ft/kWh, addig a szélenergia ára meghaladja a 42 Ft/kWh értéket. Németországban az utolsó szélkapacitás-tenderekre már nem is érkeztek érvényes ajánlatok a befektetői érdeklődés hiánya miatt.
A globális folyamatokat tekintve a világban nukleáris reneszánsz zajlik: jelenleg több mint 50 új atomerőművi blokk épül és több mint 60 üzemidő-hosszabbítása van folyamatban. Ezzel szemben a hazai Paks II. projekt körüli bizonytalanságok és a meglévő blokkok leterhelése szembemegy a nemzetközi trendekkel.
Tóth Máté összefoglalásként rámutatott: az energiamix alakításakor a fizikai és gazdasági valóságot, valamint a nemzeti adottságokat kell előtérbe helyezni az ideológiai megfontolásokkal szemben a fenntartható ellátásbiztonság érdekében.
hetilap