A szárazság sújtotta Bukhari Kalan dombvidékén, Pakisztánban, a mezőgazdaság egykor a kiszámíthatatlan esőzéseknek volt kiszolgáltatva. De egy helyi gazda, Csaudri Muhammad Irfan, nem volt hajlandó tétlenül várni, hogy az ég megnyíljon, ezért saját gátat épített.

„Teljesen saját erőből építettük, és minden üzemeltetési munkát magunk végzünk.

A gondozástól és karbantartástól a vízellátásig – mindent saját költségünkön intézünk. Egész évben biztosítjuk a vízellátást” - nyilatkozott a projektről Irfan.

A Pandzsáb tartomány hatalmas mennyiségű talajvizet termel ki – évente közel 63 milliárd tonnát. Ez veszélyesen alacsony vízszintet eredményez, egyes területeken közel 80 centiméternyi csökkenést okozva.

Irfan saját finanszírozású gátja nemcsak a lefolyó vizet tárolja, hanem a régió víztartó rétegeit is feltölti, így segítve ellensúlyozni ezt a tendenciát. Más gazdák szerint ez megváltoztatta a földek értékét, lehetővé téve a szarvasmarhák egész éves legeltetését és a kis léptékű halgazdálkodást.

A hatóságok ennek ellenére akadékoskodnak. Szerintük Csaudri jogtalanul használja a vizet, ami köztulajdon. A gazda ennek ellenére nem hagyja magát, és továbbra is ingyen biztosítja a vizet a körnéyken élőknek.

(DW/Hetek)