A több mint egy órás beszélgetés elején Orbán Viktor néhány személyes kérdésre válaszolt. Elmondta, hogy a „jó kis Nokia” telefonja megvan még, emellett időnként „titokban” előveszi otthon az iPadjét is, de óvatos vele, mert mint mondta, „nagyon veszélyes jószág, inkább próbálom megfékezni vagy sarokban tartani”.

Közösségi média és zsoldban álló újságírók

A miniszterelnök azt igyekszik elkerülni, hogy saját magáról szóló híreket olvasson, legfeljebb a fontos ügyekben nézi vissza, mit is mondott az adott kérdésben. A róla írt kommentárokkal kapcsolatban időnként arra gondol, hogy „jobb lett volna, ha megkérdeznek, akkor megmondtam volna, hogy mire gondolok, nem kellene találgatni, mert rengeteg marhaság is kikerekedik ebből”.

Király Tamás felvetésre, miszerint – eddig legalábbis – nehéz volt megkérdezni a miniszterelnököt, Orbán azt állította, hogy őt nem nehéz kérdezni. „Van egy-két feltétel, hogy egy ilyen beszélgetés létrejöjjön. Az első az, hogy legyen esély értelmes beszélgetésre. ... A másik, hogy zsoldban állóknak nem adok interjúkat. Tehát akiről tudom, hogy külföldről fizetik, én ott és azzal nem vállalok beszélgetést”. 

Ebben a blokkban a miniszterelnök még azt is elárulta, hogy a gyermekei időnként mutatnak neki mémeket, de nem foglalkozik ezekkel. A közösségi felületeit a miniszterelnök kontroll alatt tartja: „nagyon ritkán történhet velem rólam olyasmi a saját felületeimen, ami ellentétes azzal, amit én szeretnék”. 

Az elhíresült brüsszeli „dadogós” felvételéről pedig azt mondta, hogy időnként „küzdök a hangszálaimmal ... szerintem elhasználódtak, és ezért néha megfeszül, és akkor várom kell egy kicsit, hogy meg tudjak indulni”. 

A háború és béke kora

A következő részben a külpolitika volt a téma, ami az Ultrahang számára „hazai pálya”, így nem véletlen, hogy több mint 30 percet beszélgettek a világ dolgairól, a szomszédban zajló háborútól kezdve a tengerentúli folyamatokig. 

Donald Trumpról a miniszterelnök úgy véli, hogy „van okunk, hogy köszönetet mondjunk Amerikáknak, meg az amerikai elnöknek, akiről sok mindent lehet gondolni, de egy dolog nem kétséges, ez pedig az, hogy a béke embere, tehát a szívében valójában, talán mert keresztény, talán mert üzletember, ezt nehéz pontosan kinyomozni, de azt gondolja, hogy a háború, ez egy rossz dolog”. 

Az amerikai elnökkel ellentétben Putyin talány Orbán Viktor számára is. „Az oroszokról tudjuk a legkevésbé, hogy mit akarnak, azt biztosan tudhatjuk, hogy ők a kijelölt területi határokat azt el akarják érni, és ha háború árán is, de mindenképpen meg akarják akadályozni, hogy Ukrajna egy NATO tag vagy NATO katonai fegyver lerakat legyen.

És ha kell, akkor ezt háború árán is elhárítják, azt hiszem így tudjuk meghatározni az oroszok pozícióját.”

Magyarország számára a legfontosabbnak azt látja a miniszterelnök, hogy a béke álláspontján tudjunk maradni. „Ebből két feladat következik. Az első, hogy ne engedjük, hogy beletoljanak bennünket a háborúba”, amint azt az Európai Unió, meg Zelenszkij ukrán elnök akarja. 

„A másik teendő, ami ebből adódik, az az, hogy ahol tudsz, hass a béke irányába is érdekében. És én minden kapcsolatomat rendszeresen használom is annak érdekében, mind az orosz elnök, mind az amerikai elnök irányába, hogy a béke felé próbáljak érveket, szempontokat adni, amikor megtisztelnek az, hogy kíváncsiak a véleményükre, kíváncsiak a magyarok véleményére” -mondta Orbán Viktor.

Oroszország realitás

A migrációval kapcsolatban a miniszterelnök most a megszokottnál egy nagyobb dimenzióra hívta fel a figyelmet: „Mi értelme van, hogy keresztény, fehér, európaiak az orosz-ukrán határnál, a frontvonalon százezer évvel megölik egymást, és a kontinens másik felén pedig beengedünk milliószámra a mi kultúránktól idegen, más kultúrákból érkező az iszlám világhoz tartozó tömegeket. Ez miért jó Európának?” 

Orbán Viktor szerint ezekre a kérdésekre adott válaszok és az abból kiinduló folyamatok határozzák meg majd a gyerekeink meg az unokáink életét, és döntik el milyen világban élnek majd ők. A miniszterelnök azt is elmondta, hogy nem tart attól, hogy Oroszország megkockáztatná a háborút Nyugat-Európával szemben, amit Putyin nem nyerhet meg, csak elveszíthet.

Ugyanakkor a miniszterelnök számára Oroszország olyan realitás, amivel tartósan számolni kell. „2008-ban világossá vált a számomra, hogy a NATO nyugati irányú terjeszkedése véget ért. Oroszország talpon maradt, Putyin visszaerősítette Oroszországot. Oroszországgal hosszabb távon is számolni kell, mert képes volt a NATO-bővítést megakadályozni”. Ezért már kormányfőként 2010-től a pragmatikus kapcsolatok építését kereste, Moszkva mellett Pekinggel is.

Huxit: „Szólok, ha jön”

Arra a sokak által felvetett kérdésre, hogy érdemes-e Magyarországnak az Európai Unióban maradnia, és ha igen, meddig, Orbán azt válaszolta, hogy szerinte „nincs ilyen elméleti kijelölhető pont, ami után már nem éri meg bent lenni. Én egy dolgot tudok vállalni a magyar választók felé, ha úgy látom, hogy már nem éri meg, akkor szólni fogok”. 

Úgy látja azonban, hogy „ez nincs a radaron egyelőre, tehát én most nem látok ilyen pontot. De szellemi értelemben ez a pont létezik, a kérdés indokolt, de egy higgadt-nyugodt vitában ma azt tudom mondani mindenkinek, hogy ma még sokkal inkább megéri Magyarország számára belül lenni az Európai Unión és küzdeni a belső változásokért, mint kilépni onnan”. 

Azt is hozzátette, hogy „az Európai Unió nem az az Európai Unió, amihez Magyarország csatlakozott. Ez azóta egy másik Európa ... 2004-ben szó sem volt migrációról, ... vagy arról, hogy beleszólnak a gyermeknevelés-iskolázás kérdésébe. ... mi egy gazdasági unióba léptünk be, és most egy politikai unióban vagyunk. A britek ezért léptek ki. Tehát ez az unió, ez nem az az unió”. Egy további illúzióval is le kell számolni, miszerint létrejön majd az összeurópai uniós jólét. „Ilyen nem lesz, ez éppen most szűnik meg, elpárolog, elrozsdásodik, vége van. Egy-egy országnak sikerülhet uniós tagként jólétet teremteni a polgárai számára. Magyarországa jelöltek között van, nekünk ez sikerülhet. És számos országnak nem fog sikerülni.

Mi jön 2030-ban?

Király Tamás megkérdezte a miniszterelnököt arról a kijelentéséről, hogy 2030 körül a nemzeteknek az eddiginél nagyobb próbákat kell kiállnia, a pandémiánál is sokkal nagyobb stressz jöhet. 

Orbán Viktor úgy látja, hogy az egyik krízispont a transzatlanti hasadás, az „Európa egy progresszív, liberális irányba megy, az amerikaiak közben pedig elmentek egy nemzeti konzervatív irányba. És ez megjelenik a geopolitikában, tehát a világpolitikában is, mert Európa háború párti, az amerikaiak meg békepártiak. Tehát eleve van egy hasadás a transzatlanti közösségen belül”, ami inkább növekedni fog a jövőben, és ehhez hozzáadódik a kereskedelmi vámháború is. 

További kritikus pont Oroszország, amelynek Orbán szerint „mindig volt egy olyan szellemi ambíciója, hogy bár a teste nagy része az Ázsiához tartozik, de a lelke meg a szíve inkább Európához. Ebből azt következik, hogy modus vivendit kellett volna találni Európa, a nyugati keresztényvilág és Oroszország között, de ez nem jött létre.” Ehelyett az orosz-ukrán háború alatt a nyugat megerősítette az oroszok és a kínaiak közötti stratégiai együttműködést.

A miniszterelnök úgy látja, hogy Európa a rossz politikai döntések következtében még mélyebbre juthat. „De ennél van aggasztóbb lehetőség is. Rossz magyar politikai döntések következtében Magyarország 30-40 évnyi jövőt is elveszített” – tette hozzá.

Oligarchák és a „luxizás”

Hazai és kézzelfoghatóbb vizekre evezve Király Tamás megkérdezte a miniszterelnöktől, hogy mit lát a januárban megígért repülőrajtból? Orbán reméli, hogy az év második felében azért ezt látni lehet majd, de elismerte, könnyebbnek remélte az év elején, Trump győzelme után a béke elérését. Most azzal kell számolni, hogy a háború folytatódik, de addig is felhívta a figyelmet a beindított vállalkozás- és otthonteremtést segítő kormányzati programokra. 

A családtagjai, ismerősei gazdagodására vonatkozó kérdésre a miniszterelnök azt felelte, hogy nemrég végignézte az összes általános iskolai és középiskolai osztálytársának a névsorát, de nem talált köztük egy milliárdost sem, 

Mészáros Lőrinc és Tiborc István nem volt osztálytársa, de őket sem juttatta állami megrendelésekhez, mondta a miniszterelnök.

„Három dolgot várok el minden nagy tőkéstől, és nagy tőkés csoporttól. És többet nem is fogok hajlandó foglalkozni velük. De ezt a három dolgot elvárom: mindegy, hogy mennyi pénzed van, minden törvényt be kell tartani. Az adódat mindig be kell fizetni, és ha van pénzed, adj munkát más embereknek. Ez a három elvárásom van”. 

A Lázár János által felvetett „luxizással” kapcsolatban szintén azt hangsúlyozta, hogy a törvényesség mellett elvárja, hogy akik tehetősek, a gazdasági lehetőségekből adjanak vissza másoknak is, hogy ők is kereshessenek, meg munkájuk, meg biztonságuk, meg kenyerük legyen. „Akik ezt nem tartják be, azokkal nem tudunk együttműködni.” – szögezte le. 

A hatvanpusztai birtokról kijelentette, hogy az édesapja tulajdona, neki van háza Felcsúton és van lakása Budapesten. 

Folytatásra készülnek 2026-ban

A jövő évi választások kapcsán Orbán Viktor szerint nem az a kérdés, hogy van-e még esélye nyerni a Fidesznek, hanem az, hogy van-e esélye nyerni másnak? „Ez a kérdés igazából, hiszen a Fidesz az Európának a egyik legsikeresebb, valószínűleg a legjobban szervezett és legnagyobb politikai közössége. Tehát mi minden választásnak úgy megyünk, hogy mi vagyunk az esélyesek. Az a kérdés, hogy valaki másnak van esélye nyerni. Mikor nem lenne esélye a Fidesznek?”

Erre a kérdésre Orbán Viktor úgy látja, hogy akkor lennének gondban, ha nem teljesítették volna az elvárásaikat. Ebben úgy látja jól állnak: „90 százalék fölött vagyunk. Megígértem, hogy ha a feje tetejére áll is Brüsszel, és ha Trump nem nyer Amerikában, hanem a demokraták maradnak, ami nem következett be szerencsére, akkor se engedjük, nem engedem, hogy belenyomják Magyarországot a háborúba. És mi Magyarországot kívül tartottuk a háborún”. 

Majd így folytatta az eredmények felsorolását: „Ugyanezt csináltuk a genderügyben. Megígértük, hogy meg fogjuk védeni a gyerekeinket, de nem engedjük, hogy a szülőknek azt a jogát, hogy ők dönthessék el, hogy hogyan nevelik a gyereküket, elvegyék tőlük. Megígértük, hogy lehetőséget fogunk nyitni a fiataloknak. Éppen most indul egy nagy otthonteremtési program. A nyugdíjasoknak megígértük, hogy meg fogjuk védeni a vásárolóértékét a nyugdíjaknak, sőt, emelni fogjuk. Ezt megcsináltuk. Én azzal a magabiztos nyugalommal, szerény, de magabiztos nyugalommal állok majd ki a 26-os kampány elején a magyar emberek elé, hogy amit négy évvel ezelőtt vállaltunk, azt megcsináltuk. És készálunk arra, hogy folytassuk ezeket a dolgokat folytassuk, illetve új nagy dolgokat megcsináljunk.”

Ugyanakkor nem zárta ki annak a lehetőségét, hogy egyszer még lesz belőle ellenzéki politikus, ha Boross Péterhez hasonló hosszú élet adatik neki, mert nem érzi magát kiégve, és folytatni szeretné a munkát, akár a miniszterelnöki korszaka után is.