Az ír sziget egyesítését pártoló katolikus és a többségében britpárti protestáns közösségek csoportjai Belfast, Carrickfergus, Londonderry, Newtownabbey és Ballymena több pontján csaptak össze, Molotov-koktélokat, köveket hajigálva egymásra és a rendőrökre. Belfastban egy városi autóbuszt is felgyújtottak.
Folytatódtak péntek hajnalban az évek óta nem tapasztalt súlyosságú zavargások az észak-írországi felekezeti konfliktus több gócpontjában.
Belfastban - Észak-Írország fővárosában - a rendőrök hat éve először vízágyút vetettek be a Molotov-koktélokkal, kövekkel dobálózó tömeg feloszlatására.
Az észak-írországi rendőrség szóvivője szerint a hosszabb ideje parázsló, de az utóbbi napokban teljes erővel fellángolt konfliktusban
eddig ötven rendőr sebesült meg.
Szakértői vélemények szerint az összecsapásokat a háttérből a britpárti protestáns unionista mozgalom szélsőséges félkatonai szervezetei irányíthatják.
Az észak-írországi rendőrség szerint ezektől a csoportosulásoktól nem idegen a szervezett bűnözés, és mostani fellépésük bosszú lehet azért, mert a hatóságok az utóbbi időben
kampányt kezdtek a bűnözői csoportok felszámolására, elsősorban Carrickfergus környékén.
Az okok között szerepelhet az is, hogy az észak-írországi vádhatóság nem indított büntetőeljárást a legnagyobb britellenes katolikus párt, a Sinn Féin vezetői ellen, akik részt vettek Bobby Storey-nak, a radikális katolikus britellenes mozgalom egykori legnagyobb fegyveres szervezete, az Ír Köztársasági Hadsereg (IRA) néhai hírszerzési főnökének tavaly nyári temetésén.
A szertartáson kétezren gyűltek össze a koronavírus-járvány megfékezését célzó korlátozások megsértésével.
Jelen volt Michelle O'Neill észak-írországi miniszterelnök-helyettes, a Sinn Féin alelnöke, Gerry Adams, a párt volt elnöke, Mary Lou McDonald, a Sinn Féin jelenlegi elnöke és a párt kéttucatnyi más vezető tisztviselője is.
A protestáns közösségekben ez erőteljes visszatetszést keltett, és több más, régóta parázsló feszültségforrás mellett ez is a felszínre tört a mostani zavargások helyszínein.
Egyes elemzői vélemények szerint a Brexitből eredő feszültségek is hozzájárultak a mostani zavargások kirobbanásához.
Az észak-írországi rendezési folyamatot elindító 1998-as nagypénteki megállapodás fő vívmányai közé tartozik, hogy teljesen megszűnt a 499 kilométeres ír-északír határon az egykor katonai szigorúságú ellenőrzés; fizikai határ ma már gyakorlatilag nem létezik.
A Brexit feltételeiről folytatott tárgyalások leghevesebb vitái arról szóltak, hogy miként lehetne elkerülni a határellenőrzés visszaállítását a Brexit után, tekintettel arra, hogy ez a határszakasz az Egyesült Királyság és az Európai Unió egyetlen szárazföldi vámhatára.
(MTI/Hetek)
hetilap
