Most mindenkinek, aki előfizet a Hetek nyomtatott verziójára, online előfizetést is adunk, amivel már csütörtökönként olvasható a friss újság és a teljes archívum is elérhető! Részletek: a Hetekben és a https://www.hetek.hu/elofizetes oldalon.

Az Arizonai Keresztény Egyetem Kulturális Kutatóközpontja csütörtökön tette közzé a 2025-ös amerikai világnézeti felmérés legújabb részét. A jelentésben szereplő adatok 2100 felnőttől januárban gyűjtött válaszokon alapulnak.

A kutatás azt vizsgálta, hogy az amerikaiak hogyan vélekednek arról, hogy létezik-e abszolút erkölcsi igazság. 

Arra a kérdésre, hogy egyetértenek-e azzal, hogy „egy érett ember elfogadja, hogy a különböző igazságnézetek ugyanolyan érvényesek, mint a saját nézetei”, a válaszadók 67%-a válaszolt igennel.

A nem keresztény hívők (69%), a vallástalanok (68%), a magukat kereszténynek vallók (67%) és az újjászületett keresztények (56%) többsége egyetértett ezzel az állítással. 

A legtöbb válaszadó (58%) egyetértett azzal is, hogy

„bármely helyzetben több, egymásnak ellentmondó erkölcsi igazságszemlélet is létezhet, anélkül, hogy bárki is tévedne”.

A nem keresztények (64%) és a nem vallásos válaszadók (61%) nagyobb többsége osztotta ezt a nézetet, mint az önmagukat kereszténynek vallók többsége (56%). Az újjászületett keresztények kevesebb mint fele (47%) értett egyet a fenti állítással.

Míg a válaszadóknak csak 45 százaléka hitte, hogy

„az erkölcsi igazságról alkotott felfogás idővel és kultúrák között változik, ami azt bizonyítja, hogy nincs abszolút erkölcsi igazság”,

addig a nem vallásos (55%) és nem keresztény válaszadók többsége (53%) úgy vélte, hogy az erkölcsi igazság idővel változhat. A magukat kereszténynek vallók 41 százaléka, az újjászületett keresztényeknek 28 százaléka támogatta ezt a nézetet. 

A nem vallásos válaszadók voltak az egyetlen olyan csoport, ahol a többség (54%) úgy vélte, hogy „a különböző vallások/filozófiák ellentétes elképzelései az erkölcsi igazságról azt bizonyítják, hogy nincsenek erkölcsi abszolútumok”.

Az összes felnőtt 44 százaléka, a nem keresztények 43 százaléka, az önmagukat kereszténynek vallók 41 százaléka, a teológiailag azonosult újjászületett keresztények 30 százaléka értett egyet ezzel a gondolattal. 

Az összes válaszadó egyharmada és az összes többi felekezet tagjainak kevesebb, mint fele hitte, hogy az igazság „társadalmi konstrukció”, szemben az „abszolút, következetes, a kulturális különbségektől független valósággal”.

Arra a véleményre, hogy

„erkölcsileg elfogadható egy kisebb jelentőségű hazugság elmondása a személyes érdekek vagy a jó hírnév védelme érdekében”,

a válaszadók 33 százaléka válaszolt igennel, a nem keresztények 42 százaléka, a vallástalanok 34 százaléka, a magukat kereszténynek vallók 31 százaléka, a teológiailag azonosított, újjászületett keresztények 23 százaléka. 

A kutatásra reagáló nyilatkozatában George Barna, az Arizonai Keresztény Egyetem professzora és a Kulturális Kutatóközpont igazgatója szerint

lehetetlen elválasztani Amerika alapvető értékeit - mint például a becsületesség, a tisztelet, a szolgálat, a felelősség, a megbízhatóság - az erkölcsi igazságról alkotott hittől.

„Az új adatok azt mutatják, hogy az amerikaiak kevésbé bíznak egymásban, csalódottak a mások iránt tanúsított tisztelet hiánya miatt, egyre nagyobb hangsúlyt kap a kiszolgálás, ahelyett, hogy másokat szolgálnának, és a generációs szakadék a személyes felelősségvállalás iránti elkötelezettséggel kapcsolatban” - tette hozzá Barna.

„Ezek mind annak a növekvő meggyőződésnek a kinövései, hogy nincsenek olyan abszolút erkölcsi igazságok, amelyek összekötnek bennünket, és amelyeknek a személyes és közösségi hasznot szolgáló életválasztásainkat kellene alakítaniuk”.” 

Barna hozzátette:

„Minden igazságot egyformán érvényesnek elfogadva nem tehetünk mást, mint hogy a káosz, a zűrzavar és a tehetetlenség mély alapját ássuk.

Az erkölcsi abszolútumokat elutasító filozófiákkal szembeni erős, következetes, logikus és együttérző ellenállás hiányában a kulturális gravitáció egy autoriter politikai megmentő vagy egy hatalmas elitista csoport elfogadásához vezet, mint a tömegek számára az igazság döntőbírája.”

Barna kijelentette, hogy „azok az egyházak, amelyek nem tanítják kitartóan az okokat, hogy miért lehet bízni a Bibliában, mi az erkölcsi igazság, miért kell azt abszolútnak és nem szituációsnak érteni, nem bibliai célú és erejű egyházak, hanem csupán a kultúra bábjai”.

Hozzátette, hogy „egy olyan keresztény testületnek, amely az igazságot illetően ingadozik, nincs hitelessége, és nem tudja megáldani a nemzetet”. 

(CP/Hetek)