Megtalálták Jeroboám bibliai Templomot is ellátó ókori csúcsüzemének maradványait

A szakemberek az épület mikroszkópos és spektroszkópos elemzésével kimutatták, hogy a területen nem egy tétlen, időszakos műhely állt, hanem egy olyan többfunkciós ipari üzem, amely a mezőgazdasági naptár ritmusához igazodva, egész évben folyamatosan termelt.

Fogjunk össze és védjük meg közösen az értékeinket! Hit, család, nemzet - a Hetek ezért dolgozik. Állj mellénk te is: hetek.hu/tamogatas

Az épület rendeltetése évszakonként változott: késő ősszel olajbogyót préseltek, tavasszal a birkanyírást követően szövőszékeket állítottak fel a gyapjú feldolgozására, a téli hónapokban pedig haszonállatokat szállásoltak el a falak között, a padlót pedig fahamuzsírral tisztították meg a váltások idején. Mindeközben legalább tizenhat hatalmas, egyenként 350 literes kád állt készen arra, hogy a tengeri csigákból kinyerjék az uralkodók és papok viseletét díszítő királyi bíbort (argaman) és a bibliai kéket (techelet).

Tel Siqmona ezzel a Földközi-tenger térségének eddig ismert legnagyobb vaskori bíborfesték-üzemének számít, amely a hely és az emberi erőforrások maximális kihasználására törekedett.

A komplexumban előállított tiszta olaj, gyapjúszövet és rendkívül értékes festékanyagok szorosan összecsengenek a bibliai Szentély és a papok szükségleteivel, a késztermékeket pedig valószínűleg Júdába, Moábba és Edomba is exportálták. Bár az üzem ezen virágzó korszakának egy Kr. e. 740 körüli pusztító tűzvész vetett véget, a hamu és a padlórétegek alatt megőrződött magvak, szövősúlyok és festékfoltos cseréptöredékek átírják az ókori gazdaságról alkotott képet.

A felfedezés rávilágít arra, hogy az ókori Izraelben nem hagyták holt szezonban parlagon heverni a drága infrastruktúrát, hanem egy figyelemre méltóan összetett, rugalmas és hatékony termelési rendszert működtettek.

(Israel365/Hetek)