A témában nyilatkozó két magas rangú kanadai tisztviselő szerint a terv aszimmetrikus taktikákra, drónháborús forgatókönyvre és európai támogatás igénybevételére is kitér egy dél felől végrehajtott behatolás ellensúlyozására.

Rendkívüli változások történhetnek 2026-ban, ezt az újév első napjai is megmutatták. Csatlakozzon Ön is a Hetek előfizetőihez, most akár nyerhet is! Részletek a hetilapban és a hetek.hu/elofizetes oldalon.

A szóban forgó modell egyelőre teljes mértékben elméleti és óvintézkedés jellegű, és a tisztviselők hangsúlyozzák, az amerikai invázió egészen valószínűtlen. Ugyanakkor jól illusztrálja, hogy a két ország – melyek már régóta szövetséges és fontos kereskedelmi partnerei egymásnak – közötti kapcsolatok milyen sokat romlottak az elmúlt egy évben. Erre utal az is, hogy egy nyáron végzett közvélemény-kutatás szerint a kanadaiak többsége ma az Egyesült Államokat tartja országuk legnagyobb fenyegetésének.

A kanadai hadsereg modellezett forgatókönyve alapján az amerikai invázió délen kezdődne, és az amerikaiak villámgyorsan előrenyomulnának, hogy elfoglalják a stratégiai fontosságú területeket. A kanadai haderőnek viszont nincs elegendő katonája és felszerelése egy hagyományos támadás visszaszorításához, ezért a „nem hagyományos hadviselésre” támaszkodnának, mely magában foglalná a szabotázst, a rajtaütéseket és a drónok bevetését.

Egyik tisztviselőjük szerint a modell ihletője egy afgán gerillacsoport, mudzsáhidok, akik a szovjet-afgán háborúban alkalmazták az „üss és fuss” taktikát az oroszok ellen.

„Az ilyen taktika célja az lenne, hogy tömegesen ejtsen áldozatokat az amerikai megszálló erők (soraiban)”

– mondta a tisztviselő.

Ha az Egyesült Államok támadást indítana, a kanadai kormány viszont ezzel együtt segítséget kérne más nukleáris hatalmaktól, többek között Franciaországtól és az Egyesült Királyságtól. „Tudják, hogy ha Kanadát támadják meg, akkor az egész világ Önök ellen fog fordulni, még Grönlandnál is jobban. Az emberek törődnek azzal, mi történik Kanadával, ellentétben Venezuelával” – mondta David Fraser nyugalmazott dandártábornok, aki az afgán háborúban a kanadai csapatokat vezette. „Valóban lehetne látni (ilyen esetben) német hajókat és brit repülőgépeket Kanadában, hogy megerősítsék az ország szuverenitását.”

Egy kanadai tisztviselő azonban azt mondta, hogy a kanadai és az amerikai haderő közötti kapcsolatok továbbra is pozitívak. A héten a két ország közösen vett részt egy NORAD-gyakorlaton Grönlandon.

(Independent, The Globe and Mail)