Yadeun elméletét annak nyomán fogalmazta meg, hogy emberi hamvakat, gumit, szenet és különböző gyökereket tartalmazó 400 urnát találtak régészek Mexikó déli részén, a Toniná ásatási helyszínen a maja Nap templom alatti kriptában.

Az elégetett emberi maradványok új információval szolgálnak az ősi civilizáció halotti rítusairól.

Yadeun szerint a kriptát a holttestek elégetésére használták rituális ceremónia során, s a hamvakból más organikus anyagokkal összegyúrva labdákat készítettek a pelotajátékhoz.

Az ásatási helyszínen egyébként máig megmaradtak egy pelotapálya romjai.

Yadeun szerint a pálya kulcsfontosságú helyein talált kővésetek alátámasztják elméletét. A kőfaragások arra utalnak, hogy három uralkodót "a halottak barlangjába vittek az átalakulásukhoz". Ezek a maja vezetők Kr. u. 722 és 776 között haltak meg.

Yadeun elmondta, hogy az egyiptomiakhoz hasonlóan a maják is próbálkoztak a tetemek megőrzésével, csakhogy itt "más módon alakultak át".

A régész szerint a maják uralkodóik testét egyfajta "életerővé akarták alakítani, amely ösztönzőleg hat a népre", s ezért keverték hamvaikat a gumiba a labdák készítésekor.

A pelota a Kolumbusz előtti időkben a mai Mexikó és Közép-Amerika területén elterjedt népszerű játék volt, rituális jelentőséggel bírt az azték birodalomban is.

A tudósok szerint a játékosok egy kemény gumilabdával játszották, amelyet a váll vagy a csípő segítségével löktek a célba. A szabályokról pontosabb ismeretekkel nem rendelkeznek a kutatók.

(MTI/Hetek)