A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Bolyai Intézetének Járványmatematikai Modellező és Epidemiológiai Elemző Munkacsoportjának vezetője, Röst Gergely szerint „korántsem olyan egyértelmű a kapcsolat a gazdasági teljesítmény és a járványügyi intézkedések között, mint azt sokan láttatni szeretnék."

Ezt megcáfolni látszik az a kutatás, melyet 2020 áprilisában készített az Eurofund és az Eurostat „Élet, munka és COVID-19” címmel. A kutatásban megkérdezettek sötétebben látják saját helyzetüket: 28%-uk mondta azt, hogy ideiglenesen vagy véglegesen elveszítette az állását, csaknem 40%-uk anyagi helyzete rosszabb, mint a járvány előtt, 50%-uk munkaideje csökkent. A kutatásból az is kiderül, hogy az európai háztartások közel 50%-a küzd megélhetési gondokkal, a fiatalok munkanélkülisége pedig hatszorosra nőtt az általános munkanélküliséghez képest.

Azzal párhuzamosan, hogy Európában a koronavírussal fertőzöttek száma rémületesen újul napról napra, újra visszatértek a szigorítások, részlegesen vagy teljesen lezárták az országhatárokat, kijárási korlátozást vezettek be. Ezek az intézkedések ismét visszavetik pl. a szolgáltatások, a vendéglátás-turizmus lehetőségeit, és adott helyzetben a lakossági megtakarítási hajlandóság is csökkenhet. Sokaknak kell hozzányúlnia a tartalékokhoz, aki viszont megteheti, a járvány okozta létbizonytalanság miatt óvatosabban, megfontoltan költekezik.

A világ második legnagyobb gazdasága, az 1,4 milliárd lakosú Kína, a világ legpotenciálisabb piaca azonban már határozottan összeszedte magát a járvány után. A GDP-adatok alapján mára Kína vált a globális gazdaság húzóerejévé, amit a számok is remekül mutatnak. A harmadik negyedévben az ország gazdasága 4,9 százalékkal bővült az előző év azonos időszakához képest, és az elkövetkezendő 10 évben több mint 22 ezer milliárd dolláros importot tervez.

Mi lehet a titok, ami segítette ezt a hatalmas, és gyorsan fejlődő országot a járvány okozta károk enyhítésében? A közgazdászok azzal magyarázzák a fellendülést, hogy Kína rengeteg munkahelyet hoz létre, ami erősíti a fogyasztást. Tény, hogy a kínai kormányzat a 2020-as év első háromnegyed évében jelentős adó- és járulékcsökkentést alkalmazott, hogy segítse a gazdaság helyreállását. Olyan segítő intézkedéseket is bevezettek, amelyek lehetővé teszik a bajba jutott vállalkozásoknak, hogy későbbre halasszák adó- és járuléktartozásaik törlesztését. A járvány által különösen hátrányosan érintett szektorokban - pl. turizmus vagy vendéglátás – működő vállalkozások az eddigi öt év helyett nyolc évre halaszthatják nettó működési veszteségeik elszámolását.

A kivitellel foglalkozó kínai vállalatok komoly bizonytalansággal számoltak a külpiacokat sújtó újabb járványhul lámok miatt, ezért ezeket a cégeket a belföldi piacra való átállásban segítette a kormányzat. Még a parlamenti időszak alatt Xi Jinping kínai elnök jelentette be az ún. kettős keringési stratégiát, amely a gazdaság fellendítésének érdekében nagyobb hangsúlyt ad a belföldi fogyasztás élénkítésének, ugyanakkor fenntartja a külkereskedelmet és a külföldi befektetéseket is.

A Világbank előrejelzése szerint a kínai gazdaság az idén 2 százalékos növekedést érhet el, míg a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szerint Kína a G20-as országcsoport egyetlen, gazdasági növekedést elérő országa lehet 2020-ban. Az IMF októberben 1,9 százalékra növelte kínai GDP-növekedési előrejelzését, 2021-re pedig 8,2 százalékos bővülést valószínűsít.

Kína azonban nem feledkezik meg arról, hogy az ország sikeres működésével és gazdasági stabilitásával kisegítse a nemzetközi társadalmakat. Az ország a win-win helyzetre törekszik, nyitott és együttműködő, a kölcsönös előnyszerzés érdekében saját piacát szívesen megosztja a világ minden országával.

Erre az egyik legjobb alkalom volt is a 3. Kínai Nemzetközi Import Expo (CIIE), melyet 2020. november 5-10-e között rendeznek meg Sanghajban, a Nemzeti Kiállítási és Kongresszusi Központban (NECC). Időzzünk el egy kicsit a Központ épületénél, melyet 2019-ben beválasztottak Sanghaj új tíz szimbolikus épületei közé. A négylevelű lóherét formázó NECC a világ legnagyobb egytömbös épület- és kiállítási komplexuma, melynek teljes területe közel 1,5 millió m², amiből 500.000 m² -en várják a kiállítókat. 

Elképesztő méretek ezek európai szemmel, ugyanakkor hatalmas lehetőségeket is nyújt a harmadik alkalommal megrendezésre kerülő Expo, melynek Magyarország 2018-ban a díszvendége volt.

A tavalyi évben különösen fontos esemény volt a CIIE, amit a járványhelyzetre tekintettel maximális biztonsági intézkedések megtételével rendeztek meg, rendkívüli érdeklődés mellett. A CIIE-re több mint 400 ezer ember regisztrált látogatóként. Szigorú, többlépcsős egészségügyi ellenőrzés után engedték be a kiállítócsarnokokba a látogatókat és a kiállítókat is, a 14 napos karantén letelte után.

Kikkel érkeztek Európából az Expora? Bizalmat szavazott a 3. CIIE-nek például a L’Oreal, a Wolkswagen, a Siemens, a Carl Zeiss AG, de jelezte érkezését 30 lengyel cég és a svájci Richemont vállalat is, melynek luxustermékei (Cartier, Montblanc stb.) igen népszerűek a kínai fogyasztók körében. 

Azok az uniós cégek, akik már részt vettek a CIIE-n úgy nyilatkoztak, hogy az Expo után növelni tudták kereskedelmi forgalmukat és együttműködési megállapodásaikat. Sok vállalat az online részvétel mellett döntött, róluk az Expo honlapján talált bemutatkozó anyagot az érdeklődő partner.

Kína megtette, amit ebben a helyzetben megtehetett. Lehetőséget és teret adott a világ országainak és az Európai Uniónak arra, hogy a COVID-19 járvány idején is személyes kapcsolatokat építsen, vállalkozásokat fejlesszen, kiaknázza az Expo adta lehetőségeket. A sikeres gazdasági fellendülés innentől már a kiállító cégeken és a látogatókon múlik.

Pónyai Réka, kommunikációs és marketing szakértő, a Prémium Kert Cégcsoport menedzsere

(A CHINA MEDIA GROUP fizetett cikke)