Gondolatrendőrséget emlegetnek és szabadságukat féltik a francia egyházvezetők
A radikális iszlám elleni törvénytervezet a keresztényeket is korlátozza és szigorúbb ellenőrzés alá vonja
Gondolatrendőrséget emlegetnek és szabadságukat féltik a francia egyházvezetők

Forrás: Shutterstock/PuzzlePix

2021. 03. 11.
Francia katolikus, protestáns és ortodox egyházi vezetők szerdána Le Figaro francia lapban közzétett közös közleményben hívták fel a figyelmet a radikális iszlám elleni törvénytervezet veszélyeire, mert az szerintük sérti a vallás- és egyesületi szabadságot, és  a korlátozások és rendszeres ellenőrzések időszakát hozza el nem csak a muszlimok, de a keresztények számára is.

A francia nemzetgyűlés február 16-án fogadta el jelentős többséggel első olvasatban a radikális iszlám elleni törvénytervezetet, amely március 30-án kerül a jobboldali többségű szenátus elé. 

Vallási vezetők, köztük Éric de Moulins-Beaufort, a Francia Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, Francois Clavairoly, a Francia Protestáns Szövetség elnöke és Emmanuel Adamakis, a Francia Görög Ortodox Érsekség metropolitája.

"Belső logikája okán a törvénytervezetnek megvan az a kockázata, hogy sérti az olyan alapvető szabadságjogokat, mint az egyesületi, az oktatási, a vallásszabadság, és még a véleményszabadságot is, amelyet a közéletben egyre inkább meghonosodó gondolatrendőrség támad"

- vélik a keresztény vallási vezetők, akik úgy látják, hogy maga az állam fordít hátat az állam és egyház szétválasztását kimondó 1905-ös törvénynek azzal, hogy az új javaslatában bele akar szólni annak meghatározásába, hogy mi számít kulturális egyesületnek, illetve azok működésébe is bele kíván avatkozni.

Ötévente ellenőrzés?

A készülő törvény a "korlátozások és rendszeres ellenőrzések törvénye lesz" - hangsúlyozzák az aláírók.

A javaslat szerint a prefektus:

ötévenként rendszeresen ellenőrizheti egy egyesület kulturális jellegét

megerősíti az olyan egyesületi tagok tevékenységeinek és megszólalásainak ellenőrzését, akik az egyesületi életen kívül is tevékenykednek,

ellenőrzi a külföldi finanszírozást és a kulturális egyesületek pénzforrásait,

a korábbinál erősebb köztársasági elkötelezettséget követel meg mindenkitől, aki állami támogatásból szeretne bármilyen tevékenységet folytatni.

"Mire jó megnehezíteni a kulturális egyesületeknek az 1905-ös törvényben már meghatározott életét?

Tényleg komolyan lehet azt gondolni, hogy azok, akik a köztársaságon kívülre kívánják magukat helyezni, annak alapjait megkérdőjelezve, hivatalos státuszhoz fognak folyamodni a prefektusok állandó figyelmének kitéve?"

- tették fel a kérdést a vallási vezetők.

Emlékeztettek arra, hogy az állam és egyház szétválasztását kimondó törvény meghatározza a korlátokat, az ellenőrzéseket és a büntetéseket. "Meg lehet erősíteni az elsőt, meg lehet valósítani a másodikat, és módosítani lehet az utóbbit" - hívták fel a figyelmet.

A három keresztény egyház vezetője ugyanakkor fenntartások nélkül üdvözölte a törvénytervezet olyan intézkedéseit, mint "

a küzdelem a kényszerházasság, a fiatal lányok szexuális megcsonkítása, az örökösödési egyenlőtlenség, a gyűlöletbeszéd és a diszkrimináció minden formája ellen".

Ahogy arról korábban a Hetek is írt, a francia külügyminiszter több ízben is keresztények ellen irányuló kijelentéseket tett a közelmúltban, komoly problémának nevezve őket, illetve kijelentve, hogy Isten elé kell helyezni a köztársaság törvényeit. A francia keresztények helyzetét bemutató korábbi hetilap-cikkünket itt olvashatja el.

A törvény részletei

A "köztársaság elveinek megerősítését" célzó kormányjavaslat célja megakadályozni a szeparatizmust, vagyis azt, hogy vallási vagy etnikai hovatartozás alapján egyes csoportok elkülönülhessenek a társadalmon belül, de alapvetően a kulturális egyesületek álcája mögé bújva egyre nagyobb teret nyerő radikális iszlám visszaszorítását szolgálja.

A kormány tervezete elsősorban technikai eszközökkel kívánja az állam és a közélet világnézeti semlegességét megerősíteni.

Az intézkedések közül az egyik legfontosabb, hogy minden állami támogatást élvező egyesületnek el kell magát köteleznie "a köztársaság értékei és elvei mellett".

A 10 ezer euró feletti külföldi adományokat ezentúl be kell jelenteni az adóhivatalnak.

Ennek célja a külföldi fenntartású mecsetek jobb ellenőrzése.

Külön passzus foglalkozik az illegális egyesületi iskolák elleni küzdelemmel, és 3 éves kortól minden gyereknek kötelezővé teszi az óvodába járást.

Ez alól csak a gyermek betegsége vagy a család speciális helyzete jelenthet kivételt, nagyon korlátozott módon.

A törvény lehetőséget fog biztosítani azok megbüntetésére, akik a közösségi oldalakon ártó szándékkal személyes adatokat tesznek közzé, és ezzel veszélyeztetik mások életét.

Mint ahogy az annak a középiskolai történelemtanárnak, Samuel Patynak az esetében történt, akinek azért vágta el a nyílt utcán egy dzsihadista a torkát, mert a szólásszabadságról tartott óráján megmutatta a Mohamed-karikatúrákat.

Az olyan, elsősorban vallási alapítványi iskolák ellenőrzését is megszigorítja az állam, amelyeknek nem kötelező a közoktatási programot követniük, és "kihágások" esetén elrendelheti egy adott intézmény azonnali bezárását. A törvény

büntetni fogja a szüzességi igazolást kiállító orvosokat, és megerősíti a poligámia és a kényszerházasság elleni intézkedéseket is.

(MTI/Hetek)

Aktuális hetilap
Kövessen minket!
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!