Új nukleáris szövetség épül a kontinensen, miután Norvégia hivatalosan is a francia atomfegyverek biztosította védőernyő alá kerül. Jonas Gahr Störe norvég miniszterelnök bejelentése szerint Oslo és Párizs egy olyan új, stratégiai védelmi megállapodást ír alá, amely alapjaiban rajzolja újra Észak-Európa katonai térképét – írja a Reuters.
Az érték állandó! Most mindenkinek, aki előfizet a Hetek nyomtatott verziójára, online előfizetést is adunk, amivel a friss újság mellett a teljes archívum is elérhető! Részletek: https://www.hetek.hu/elofizetes
A döntés történelmi jelentőségű. Az 5,6 milliós lélekszámú skandináv állam – amely alapító tagja ugyan a NATO-nak, de nem tagja az Európai Uniónak – évtizedeken át úgy vélte, hogy szuverenitását és biztonságát leginkább a Washingtonhoz való szoros, közvetlen igazodás szavatolhatja. A globális és európai biztonsági környezet drasztikus romlása azonban arra kényszerítette az oslói vezetést, hogy kiegészítő, európai alapú garanciákat keressen.
További nemzetközi gyorshírekért, kérjük, csatlakozzon a Hetek Külvilág csatornához!
Störe miniszterelnök nyíltan és egyenesen fogalmazott, amikor az okokat firtató kérdésekre válaszolt. Kijelentette: ezt a lépést az európai biztonságpolitikai helyzet fényében teszik meg, különös tekintettel a tömeges, nukleáris téren is zajló oroszországi újbóli felfegyverkezésre, valamint az Oroszország által indított teljes körű háborúra.
Norvégia helyzete geopolitikai szempontból rendkívül kényes, hiszen az északi-sarkvidéki régióban közvetlen szárazföldi és tengeri határa van Oroszországgal, ahol a Kreml az elmúlt években jelentősen megerősítette katonai jelenlétét.
A megállapodás értelmében Norvégia csatlakozik a francia vezetésű atomfegyver-kezdeményezéshez.
Párizs még idén márciusban ajánlotta fel, hogy kiterjeszti saját nukleáris arzenáljának elrettentő erejét más európai államokra is. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy Norvégia elleni esetleges katonai agresszió – a szövetségesi kötelezettségvállalások értelmében – azonnali és megsemmisítő francia atomválaszt idézhet elő. Norvégia ezzel a harmadik olyan frontvonalbeli országgá válik Lengyelország és Litvánia után, amely közvetlenül részesül a francia nukleáris garanciákból.
A norvég kormány ugyanakkor igyekszik megnyugtatni a közvéleményt és elkerülni a helyzet felesleges eszkalációját: a miniszterelnök határozottan leszögezte, hogy
békeidőben semmilyen atomfegyvert nem fognak felvonultatni vagy állomásoztatni Norvégia területén.
A lépés hátterében a globális nukleáris erőegyensúly feszült átalakulása áll. Bár a világ legnagyobb atomhatalmai továbbra is magasan az Egyesült Államok és Oroszország – egyenként nagyjából 5000-5000 aktív és tartalékos atomtöltettel –, Európa saját lábra állása egyre sürgetőbbé válik. Az Amerikai Tudósok Szövetségének adatai szerint Kína nagyjából 500, Nagy-Britannia 225, míg Franciaország 290 atomtöltettel rendelkezik.
Ez a 290 francia robbanófej jelenti most azt az európai pillért, amelyre Emmanuel Macron francia elnök a kontinens önálló védelmi stratégiáját építi. Szakértők szerint Norvégia csatlakozása egyértelmű üzenet Moszkvának: az északi és a keleti szárny védelme megbonthatatlan, és egy esetleges atomtámadás olyan láncreakciót indítana el, amelyben az európai nukleáris hatalmak önállóan is készek lennének cselekedni.