Netanjahu drámai áttörésnek nevezte a béke felé az újabb egyezményt, és emlékeztetett rá, hogy
1967-ben, a hatnapos háborút követően Szudán fővárosában, Kartúmban határozott a három nemről az Arab Liga: hogy nem kötnek békét, nem ismerik el Izraelt, és nem tárgyalnak a zsidó állammal.
Az izraeli kormányfő bejelentette, hogy a közeljövőben találkoznak egymással a két ország tárgyalódelegációi, hogy az együttműködésről döntsenek számos területen, köztük a mezőgazdaságban és a kereskedelemben.
Kiemelte, hogy az afrikai országgal történő rendezés nyomán Izrael olcsóbb és gyorsabb légi járatokat tud majd indítani afrikai és dél-amerikai országok felé.
A ynet szerint korábban olyan Öböl-menti országokkal született meg a normalizálás,- az Egyesült Arab Emírségekkel és Bahreinnel,- melyek soha nem álltak háborús viszonyban Izraellel, de velük szemben Szudánnal korábban, főként a hatvanas és a hetvenes években kifejezetten ellenséges volt a viszony.
A kapcsolatok az 1967-es háború után lettek különösen ellenségesek, amikor vendégül látták az Arab Liga Izrael-ellenes döntéseket meghozó tanácskozását.
Később, 1973-ban, szudáni csapatok részt kívántak venni a jom kipúri háborúban Izrael ellen, azonban túl későn érkeztek a térségbe, és addigra kihirdették a tűzszünetet.
A nyolcvanas évek elejétől viszont már az izraeli külföldi titkosszolgálat, a Moszad, és több szudáni vezető tisztviselő egyezsége révén szudáni segítséggel szállították az etiópiai zsidók első csoportjait Izraelbe.
A kétezres évek első évtizedben aztán Szudán lett a Gázai övezetet uraló radikális iszlamista terrorszervezet, a Hamász fegyverutánpótlásának egyik bázisa, elsősorban iráni fegyverszállítmányok övezetbe jutásához használták átmeneti állomásnak ebben az időszakban az afrikai országot.
Donald Trump amerikai elnök pénteken jelentette be a Fehér Házban a szudáni-izraeli viszony normalizálását. Szeptember közepén Izrael ugyanott írta alá a kapcsolatok rendezéséről szóló egyezményt az Egyesült Arab Emírségekkel és Bahreinnel.
(MTI/Hetek)
