Lu Di, a Jun Fan Jeet Kung Do Hongkongi Egyesület elnöke szerint Bruce Lee harcművész, színész és filozófus is egyben, aki integrálta a filozófiát a harcművészetekbe, és jin-jang monizmusa mentén alapította meg a Jeet Kung Dót.
1974-ben, azaz a Bruce Lee halála utáni évben, egy hongkongi középiskolában tanult Lu Di véletlenül került kapcsolatba a Wing Chunnal. A Lu Di Bruce Lee minden filmjét látta a moziban tinádzserként, de akkor még nem gondolta, hogy kapcsolatba kerül a kungfuval, Bruce Lee idősebb fivérének tanítványa lesz, Wing Chunt tanul, és Lee tanítványától Jeet Kung Dót is elsajátítja.
„Nagy megszállottja voltam a Wing Chun harcművészetnek, ezért kértem az iskolámtól, hogy szervezzen egy kungfuklubot, hogy gyakorolni tudjunk szabadidőnkben”
- mesélte Lu Di. Az egyetem befejezése után döntött, hogy kungfu tanulásra adja a fejét.
Bruce Lee-hez hasonlóan, először Lu Di is Wing Chunt tanult. Mestere Huang Chunliang, Bruce Lee idősebb fivére lett. Lu Di rövid időn belül Wing Chun mester lett, majd Bruce Lee tanítványától, Huang Jinmingtől Jeet Kung Dót tanult. 2000-ben Huang Jinming engedélyével felépítette a Jun Fan Gung Fu Intézetet Hongkongban, ahol kungfut tanított.
Bruce Lee az 1960-as években nyitotta meg első harcművészeti klubját, a Jun Fan Gung Fu Intézetet az USA-ban végzett tanulmányai alatt. A „Jun Fan” Bruce Lee eredeti neve. Bruce Lee a harcművészeti klub megnyitásának okáról azt írta egyik levélben, hogy azt szeretné, hogy a világ mélyebben megismerje a kínai harcművészet.
Bruce Lee folyamatosan alakította ki és fejlesztette a Jeet Kung Dót. „A Jeet Kung Do és a hagyományos kínai wushu ellentétes elmélet alapján működik, a lényeg és az erőgenerálási módszerek szempontjából” - magyarázta Lu Di. A hagyományos wushu szerint a lóállás után a derékból a gerincen keresztül érkező erőkifejtést a kézben állítják meg, a Jeet Kung Do viszont az ellenkezőjét tanítja, először a kezek fejtenek ki erőt, majd a deréknál, a lóállás pedig az utolsó lépés.
„Mi az a Jeet Kung Do? Kétségtelen, hogy ez a kínai wushu! A Jeet Kung Do szembemegy a harcművészetek formalitássá válásával, és felszabadít a hagyományos módszerek alól”
- mondta egyszer Bruce Lee.
Bruce Lee a harcművészetéről és filozófiájáról kijelentette, hogy a „nem utat” használja útként, hanem a korláttalanságot használja korlátozásként. Ezt a mottót a névjegykártyára is kinyomtatta, és kifüggesztette a Jun Fan Gung Fu Amerikai Intézetben is. Ma Lu Di névjegykártyán is ez áll ahogy a hongkongi intézetben is.
A Hongkongban töltött 18 éve alatt Lee összesen 23 filmben szerepelt. Korábban is hívták Amerikába, hogy filmben szerepeljen, de nem találta megfelelőnek a szerepeket. Lehetetlennek tartotta, hogy egy kínai a fehér emberek bálványa legyen, ezért inkább Hongkongba ment filmezni.
„Nagyon különböznek Bruce Lee filmjei más harcművészeti filmektől, az ő kungfuja valóságosabb és szebb”
- mondta Lu Di, felidézve azokat a napokat, amikor gyerekként filmet nézett a moziban. Bruce Lee filmjein keresztül sok néző hozzáállása megváltozott a harcművészeti filmekkel kapcsolatban, aminek következtében szintet lépett a harcművészeti film-műfaj Hongkongban. Rajongott a Fist of Fury című filmért.
Bruce Lee Amerikából visszaért Hongkongba , mert a "fehér emberek társadalmában" megkülönböztetést és tisztességtelenséget is érzékelt . Lee egész életében kínainak vallotta magát, és a kínai kungfut gyakorolta. A Fist of Fury filmben a hazaszeretetet és a nemzeti szellemet is bemutatta.
Bruce Lee más filmjében kijelenti: a kínaiak sose adják meg magukat, a harc csak ennek a szellemnek a megnyilvánulása.
Bruce Lee Hongkong Victoria kikötőjénél a Csillagok sugárútjánál álló bronzszobra, csendes mementója történetének. A Lu Di Jun Fan Gung Fu Intézetében Bruce Lee harcművészetét és harcművészeti etikáját folyamatosan igyekeznek életben tartani és továbbadni a következő nemzedékeknek.
Összeállította: Zhang Lixiazi
(A CHINA MEDIA GROUP fizetett cikke)
