Az esemény kezdetén az V. kerületi Széchenyi rakparton található Cipők a Duna-parton emlékműnél - amely az 1944-45-ban a nyilasterror idején a folyóba lőtt zsidóknak állít emléket - Michel Gourary, az Élet menete nemzetközi szervezetének európai igazgatója mondott beszédet.
Felidézte, hogy 1944 májusa és júliusa között 8 hét alatt 437 ezer zsidót deportáltak Magyarországról Auschwitzba, ami az egyik leggyorsabb és legbrutálisabb deportálás volt az egész holokauszt során.
Ez nem történhetett volna meg a magyar hivatalnokok és a magyar csendőrség közreműködése nélkül
- tette hozzá.
Azt is kiemelte: 2004 óta a magyar állami vezetők - köztük Orbán Viktor jelenlegi miniszterelnök is - elismerte a magyar állami és köztisztviselők, rendőrök és csendőrök felelősségét a holokauszt idején.
A menet - élén elektromos kisbuszokkal utazó holokauszt-túlélőkkel - a sófár hangjára indult el, amelyet Verő Tamás főrabbi szólaltatott meg.
A menet elején vonult Bóka János, európai ügyekért felelős miniszter, Maya Kadosh, Izrael magyarországi nagykövete és Robert Palladino, az Egyesült Államok budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője, valamint Grósz Andor is.
Grósz Andor a Várkert Bazárhoz megérkezve, az ott felállított színpadon azt mondta: az Élet menetének 2025-ben talán fájóbb az aktualitása, mint bármikor az elmúlt évek során.
"Nemcsak a múlt áldozataiért menetelünk ma, hanem azokért is, akik ma is veszélyben vannak, akik ma is túszok, akik ma is célpontjai a gyűlöletnek, és azokért is, akik ma olyan helyen élnek, hogy joggal félhetnek kimondani: zsidó vagyok"
- fogalmazott.
Azt mondta, sokáig hitt a "soha többé" ígéretében, abban, hogy ami a zsidósággal a 20. század közepén történt, az egyszeri és megismételhetetlen borzalom volt, bízott abban, hogy az emberi természet képes tanulni, a társadalmak képesek immunissá válni a gyűlöletre, és a sötét eszmék el fognak tűnni, ha közösen elutasítják őket.
Szerinte azonban 2023. október 7-e megrendítette ezt a hitet, mert az a nap, és mindaz, ami azóta történt - az antiszemitizmus új hulláma, a gyűlölet új, már nem nyílt, de annál alattomosabb nyelve - arra emlékeztetett: "ami volt, újra történhet", az emberi természet nem változik meg magától, és a társadalmak, ha nem vagyunk éberek, nem védőbástyái, hanem terjesztői lehetnek a gyűlöletnek.
Izrael ma a létbiztonságáért harcol, sokan nem a védekező, hanem a támadó oldalára állnak, és ismét szembesülni kell azzal, hogy a világ gyakran nem a tényeket, hanem az előítéleteket hallja meg.
Szerinte elmúlt az az idő, amikor vakon hihettek a "soha többé" hangzatos jelszavának, most meg kell mutatniuk, hogy erősek, hogy össze tudnak fogni, és ki tudnak állni magukért. Együtt képesek vagyunk megállítani a gyűlöletet, a rasszizmust, a kirekesztést - hangoztatta.
"Ezért vagyunk itt. Hogy újra és újra elmondjuk: nem hagyjuk, nem engedjük, hogy az emlékezés elhalványuljon, nem engedjük, hogy a múlt borzalmait elfelejtsék vagy relativizálják" - fogalmazott, hangsúlyozva, hogy ezt a harcot az emlékezés, tudás, a tanítás, a bátorság eszközeivel és a közösség erejével vívják meg.
"A zsidó nép él, és amíg él, emlékezni és emlékeztetni fog!"
- mondta Grósz Andor.
Maya Kadosh izraeli nagykövet arra emlékeztetett: Izrael állama nem csupán egy nemzet, hanem létszükséglet, ez a válasz kétezer év vándorlására. Elszántak vagyunk, hogy mindig megőrizzük a zsidó államot, hogy fenntartsuk védelmi erejét, az Izraeli Védelmi Erőket, és hogy biztosítsuk: soha többé ne kelljen zsidó gyerekeknek a halállal szembenéznie pusztán azért, mert zsidók - jelentette ki.
Ugyanakkor arra figyelmeztetett: még mindig vannak, akik a pusztulásukat akarják, nemcsak bántani akarják, hanem el akarják törölni őket, nyíltan gyűlöletet szítanak ellenük, és a túszaikat Gázában tartják.
A zsidó nép ma már nem védtelen. Megesküdtünk, hogy soha többé, és ez az elhatározás nem törik meg.
Hozzátette: emlékezni fognak, a gyermekeiket igazságra nevelik, és megvédik az otthonukat és a jövőjüket, nem hagyják, hogy a történelmet meghamisítsák vagy elfelejtsék.
(MTI/Hetek)