Az írás szerzője Kathleen Philips, az IMEC (Egyetemközi Mikroelektronikai Központ) alelnöke, aki szerint az ún. kiterjesztett valóság technológiája "képes átalakítani a társadalmat és az egyének életét", és már most "félelmetesen" hangzik, ez is éppen úgy átmegy majd egy "természetes evolúción", mint a hordozható technológia.
Pozitív példaként több olyan egészségügyi technológiai eszközt említ a cikkíró, amelyek már most beépíthető implantátumként segítenek a különféle betegségek kezelésében.
Lényegében arról értekezik, hogy ahogyan a hallókészülékek, vagy szemüvegek ma már nem jelentennek stigmát, hanem teljesen elfogadott segédeszközökké, sőt divatkellékekké váltak.
Éppen így lesz majd a különféle implantátumokkal is, amikor azok árucikké válnak.
Philips szerint nem is az a kérdés, hogy mindez a fejlődés bekövetkezik-e, hanem az, hogy miként fogják ezt szabályozni. "Az implantátumok korlátait az etikai viták fogják meghúzni, nem pedig a tudomány teljesítőképessége."
"Már egy ideje a szuperhősök uralják a nagyobb és kisebb képernyőket, de van egy apró változás. Sok gyermek várja azt, hogy maga is szuperképességeket fejleszthessen ki."
Az ilyen etikai dilemmák között veti fel a szerző azt, hogy vajon be kellene-e ültetni chipeket a gyermekekbe például nyomkövetés céljából, vagy sem.
"Lennének szilárd, racionális indokok rá, például a biztonság."
- fogalmaz. Hozzáteszi ugyanakkor, hogy lehet, hogy lennének, akik számára ez már "túl sok" lenne.
Phillips szerint azonban nem szabadna akadémiai elefántcsonttornyokból prédikálni az etikát, hanem helyette független intézményeknek kellene segítenie a politikai döntéshozókat és kutatókat abban, hogy megszabják azt az etikai keretrendszert, ami lehetővé teszi ezt a technológiai fejlesztést.
A téma egyébként kiemelten fontos a Világgazdasági Fórum számára, Klaus Schwab például korábban azt vetítette előre, hogy a negyedik ipari forradalom ahhoz vezet majd bennünket, hogy
"a fizikai, digitális és biológiai identitásunkat egyesítse".
