Benjamin Netanjahu és Jiszrael Katz védelmi miniszter a Hermon-hegyen. Első a biztonság(Fotó: Israel Foreigh Ministry)
„Bibi vagy nem Bibi?” Sokadszorra ez a döntő kérdés Izraelben, ahol október 27-én tartanak országos választást. Kevesen fogadtak volna 2023. október 7-e után arra, hogy a holokauszt óta legtragikusabb veszteséggel zárult nap után kitölti a teljes választási ciklust a regnáló kormány. Nem csak a mintegy 1200 halottal, 3400 sebesülttel és 251 tússzal zárult Hamász-terrorostrom miatt, hanem azért is, mert az elmúlt 38 évben egyetlen izraeli kormány sem töltötte ki a teljes, négyéves választási időszakát.
Utoljára a Jichák Samír által vezetett, 1984 és 1988 között regnáló egységkormány tudta kitölteni a teljes négyéves ciklust, az azóta eltelt csaknem négy évtizedben minden esetben előrehozottválasztást kellett tartani, a 2019 és 2022 közötti időszakban például alig négy év alatt öt alkalommal járultak az urnákhoz az izraeliek. A közvetlen kiváltó okok eltérőek voltak, hol a törékeny kényszerkoalíciók, máskor költségvetési viták miatt oszlatták fel idő előtt a Kneszetet, a fő törésvonalat Izrael biztonságával és jövőjével kapcsolatos koncepciók jelentették.
1988 vízválasztó volt a modern Izrael történetében, a nemzetközi közösség ekkor engedte ki a terrorkaranténból a Jasszer Arafat vezette Palesztin Felszabadítási Szervezetet (PFSZ), amely 1988. november 15-én a Algíri Nyilatkozatban kikiáltotta a független Palesztin Államot, Jeruzsálem fővárossal. Megdöbbentő módon ezt az egyoldalú lépést mára az ENSZ 193 tagállama közül 146 ország hivatalosan elismerte, és törvényes entitásnak tekinti a nem létező Palesztin Államot, annak ellenére, hogy a palesztin terrorcsoportok széles lakossági támogatással szünet nélkül folytatták terrorhadjáratukat az izraeli civil lakosság ellen. Legóvatosabb becslések szerint is 4000 felett jár 1988 óta a halálos áldozatok száma, és csak a Gázai övezetből legalább 50 000 rakétát lőttek ki Izrael területére.
Seres László: 9/11 és a „végtelen háború” mítosza
Véleménycikk »
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Seres László: 9/11 és a „végtelen háború” mítosza
Véleménycikk »
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
2026.09.25. (XXX/39)
