Míg az április 12-i választási vereséget szenvedett korábbi kabinet már csak ügyvezetőként járt el, a kétharmados győzelmet arató Tisza Párt miniszterei – köztük Orbán Anita leendő külügyminiszter – pedig csak kedd éjfél után vették át hivatalosan a jogköreiket, Kaja Kallas uniós főképviselő a hétfői napon megragadta a lehetőséget az áttörésre. Bár a brüszszeli ülésen Magyarországot Ódor Bálint állandó képviselő képviselte, továbbra is tisztázatlan, hogy a két évnyi vétó után ki és milyen felhatalmazás alapján adott utasítást a támogató szavazatra ebben a sajátos jogi köztes állapotban.
A döntés legsúlyosabb pontja az úgynevezett „vitatott területeken” élő „erőszakos” izraeli „telepesek” elleni büntetőintézkedések jóváhagyása, amelyet a korábbi magyar diplomácia a zsidó állam elleni kettős mérceként értékelt és határozottan elutasított. Az új, Magyar Péter fémjelezte kormányzat ugyanakkor korábban már jelzéseket küldött Brüsszelnek, hogy nem kívánják a „vétót a vétóért” politikáját folytatni Izrael ügyében sem, így az EU most szabad utat kapott a Júdeában és Szamáriában élő izraeliek szankcionálására. Ez a döntés drámai következményekkel járhat a zsidó állam számára, mivel az Európai Unió értelmezése szerint Júdea és Szamária egésze mellett Jeruzsálem zsidó és keresztény szent helyeinek otthont adó történelmi részei is – az Óváros zsidó negyede, a Nyugati-fal, a Templom-hegy és az Olajfák hegye is – „vitatott területnek” számítanak, és egy palesztin állam létrejötte esetén annak a részét képeznék.
Ahogy a flottillabotrány esetében, itt is működik a szómágia. „Már maga a »telepes erőszak« kifejezés használata is dehumanizáció; kísérlet arra, hogy elrejtsék a Júdeában és Szamáriában élő félmillió ember arcát, akiknek elsöprő többsége törvénytisztelő állampolgár. Azzal a kevés személlyel, aki elfogadhatatlan tetteket követ el, a megfelelő jogi úton kell leszámolni” – szögezte le Joszi Dagan, a Szamáriai Regionális Tanács elnöke, határozottan elítélve az EU lépését.
2026.05.15. (XXX/20)
