A hajdani első és második zsidó szentély lerombolása a hagyomány szerint ugyanazon a napon történt, több száz éves különbséggel. Azóta a zsidó naptár szerinti Áv hónap 9. napja ennek a gyászünnepe, melyre Jeruzsálem felszabadítása óta tömegek gyűlnek össze böjtölve és imádkozva a Nyugati falnál.
Idén először azonban nemcsak a hajdani szentély Heródes által épített támfalánál emlékeztek meg a hívők, hanem Ben-Gvir izraeli nemzetbiztonsági miniszter vezetésével a Templom-hegyen is nyilvános közös imát tartottak. Az emléknapon több ezren látogattak a szent helyre, ami önmagában rendkívüli fordulat, hiszen 10-15 éve még csak évente néhány százan vállalkoztak a hívők között arra, hogy felmenjenek a hegyre, ahol rendkívüli biztonsági intézkedések között tehettek meg némán egy rövid sétát.
A szigorú kontroll már a Templom-hegyre felvezető lépcsőnél megkezdődött, ahol az izraeli biztonsági őrök elvették a látogatóktól a Bibliákat vagy imakönyveket. Magam is szemtanúja voltam, milyen gyalázkodások érték ekkoriban a nem muszlim látogatókat a helyszínen a mecsetek körül lebzselő arabok részéről. Ennek ellenére voltak, akik megpróbáltak – legalább jelképesen – egy rövid fohászt elmondani, a kezükben tartott telefonba suttogva, vagy egy pénzérmét a földre ejtve meghajolni.
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
2025.08.08. (XXIX/32)
