A szégyen már bekövetkezett, és ahogy egy lekevert tolós pofont sem lehet meg nem történté tenni, úgy Putyin sem tudja már lemosni magáról azt, hogy képtelen volt megvédeni Oroszország határait” – mondta a Heteknek adott interjúban Robert C. Castel izraeli biztonságpolitikai szakértő.
Bár a két és fél éve zajló háború során eddig is történtek Ukrajnához köthető diverzánsakciók határmenti orosz területek ellen Belgorod környékén, az augusztus elején indított ukrán támadás mind méretében, mind eredményeiben messze túlmutat ezeken. Tény, hogy a második világháború óta először hatolt be egy idegen állam hadserege szuverén orosz területre.
Mint ismert, az ukrán elitalakulatok elfoglaltak több mint 1000 négyzetkilométert és mintegy 100 települést az Orosz Föderáció területén, és megközelítették a második legnagyobb orosz atomerőművet is Kurszkban. A támadás váratlanul érte Putyint, mert a határnak ezt a szakaszát csak gyengén felszerelt és alacsony létszámú alakulatok védték. A lassan ugyan, de végül megérkező erősítés is csak annyit tudott elérni, hogy lefékezte az ukrán előrenyomulást, amelyet nyugati fegyverek, köztük F-16-os vadászgépek és Abrams harckocsik is támogattak.
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
2024.08.31. (XXVIII/35)
