Az elmúlt években Svédországban több száz robbantásra és még több lövöldözésre került sor bevándorlók részéről.(Fotó: Shutterstock / PuzzlePix)
A nyilvános Korán-égetéseket egy dán–svéd kettős állampolgárságú, bevándorlásellenes politikus, Rasmus Paludan szervezte még április közepén, a húsvéti hétvége előtt Svédország több pontján. Ezek nyomán erőszakos zavargások sora indult meg Norrköping és Linköping városokban, majd átterjedt Malmőbe, Landskronába, Örebróba és Stockholm elővárosába, Rinkebybe.
A hivatalos tájékoztatás szerint a háromnapos erőszakhullámban több mint 100 rendőr és legkevesebb 14 civil sérült meg, továbbá több mint 20 rendőrjármű semmisült vagy rongálódott meg. Ráadásként a rendbontók még egy iskolát is fölgyújtottak. A hatóságok negyvennél is több embert vettek őrizetbe a húsvéti zavargásokkal összefüggésben. Az elemzők mintegy 200 főre teszik a megmozdulásokban részt vett személyek számát, és szerintük az erőszakhullámok hátterében helyi bűnhálózatok állhattak.
A Korán-égetésekre egyébként hatósági engedély birtokában került sor. A rendőrség közleménye szerint az ország szólásszabadságra vonatkozó – igen megengedő – jogszabályi előírásai miatt engedélyt kellett adniuk a Paludan által szervezett eseményekre, amiket jellemzően a muszlim bevándorlók által sűrűn lakott területeken tartottak. Sajtóértesülések alapján Paludan a Svédországban végrehajtott akciókkal akarta népszerűsíteni 2017-ben Dániában alapított, Stram Kurs (Kemény Vonal) nevű bevándorlásellenes pártját. A politikus a zavargásokat követően közölte, hogy újabb Korán-égetéseket kíván szervezni májusban, de a hatóságok megtagadták az engedélyt.
Amíg élünk, zenélünk - Beszélgetés Fenyő Miklóssal a rock and rollról
A Made in Hungária című darab 75. előadásán »
Mi lesz az NB1 legértékesebb játékosával?
Interjú Tóth Alexszel, a Fradi válogatott középpályásával »
„Jézus Krisztus nem vonult nyugdíjba, Ő a Királyok Királya”
Ünnepi nagyinterjú Németh Sándorral 1. rész »