Tavaly még Szarajevóban ünnepelték Biden győzelmét (bal oldali kép), mivel az elnök annak idején részt vett a boszniai béketeremtésben. Ám az egység 25 év után ismét veszélybe került.(Fotó: AP / Kemal Softic)
Az írás megmarad elnevezésű ünnepi előfizetői akciónkban a nyomtatott és online hetilap előfizetéssel a több mint száz nyeremény mellett EGY VADONATÚJ AUTÓT lehet nyerni. Részletek és a teljes nyereménylista itt: www.hetek.hu/elofizetes
Az etnikai feszültségektől terhes balkáni állam stabilitására komoly veszélyek leselkednek bő negyed évszázaddal a boszniai háború lezárulta után. A nemzetiségi viszályok nyomán kialakult, 1992 és 1995 között dúló konfliktus százezer ember életét követelte, beleszámítva a boszniai szerbek által 1995-ben elkövetett srebrenicai mészárlás áldozatait is. Ez utóbbi során több mint 8000 muszlim férfit és fiúgyermeket mészároltak le Srebrenica környékén, ami az első népirtásnak számít Európában a második világháború óta.
A véres események után az országban kialakult – igencsak szövevényes – államrendszer keretei közt azonban tovább folytatódtak a különböző népcsoportok közti viszályok. A legújabb fejlemények pedig egyértelműen arra világítanak rá, hogy az országnak mint egésznek szembe kell néznie mindazzal, amit a Nemzetközi Válságcsoport (ICG) „a háború utáni időszak legnagyobb egzisztenciális veszélyeként” jellemez. Sokan attól tartanak, hogy a felek ismét erőszakhoz folyamodnak, amennyiben a nemzetközi szereplők nem tesznek lépéseket a béke fenntartása, illetve megszilárdítása érdekében.
2021.12.03. (XXV/48)
