Ugyan nem mondható, hogy Donald Trump és Bill Clinton közel állnának egymáshoz a politikai palettán, azonban legalább egy dolog közös bennük: mindkettőjüknek komoly nemzetközi problémákkal kellett megküzdeniük az újraválasztásért való küzdelem előtt vagy éppen alatt. Trump esetében elsősorban a koronavírus, míg Clintonnak a délszláv háború és az izraeli–palesztin konfliktus jelentett nagy kihívást. Azonban úgy tűnik, túlságosan is sok mindenre hajlandó volt újabb négy évért a Fehér Házban.
Az 1992-ben kirobbanó boszniai háború volt a délszláv konfliktus legvéresebb szakasza. A sorozatos kegyetlenségek mélypontját az éppen 25 éve történt mészárlások jelentették, amikor is a szerb erők több mint 8000, zömében muzulmán vallású bosnyákot mészároltak le a védett övezetté nyilvánított Srebrenica térségében. Mindezt a tehetetlen ENSZ-békefenntartók (Unprofor) szeme láttára.
Az ismert narratíva szerint a később a Hágai Nemzetközi Bíróság által is népirtásként elítélt cselekmény a nemzetközi közösség haragját és NATO-légicsapásokat vont maga után, mely végül is a felek tárgyalóasztalhoz ülését eredményezte. Az újonnan nyilvánosságra került információk szerint azonban ez elsősorban nem Clinton elnökön múlt, mivel számára az elsődleges prioritást a ’96-os választások megnyerése jelentette.
2020.07.31. (XXIV/31)
