hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Biden külpolitikája Trump-ellenségeire és a globalizmusra alapoz
Empatikus stratéga vagy jópofizó bábfigura?
Biden külpolitikája Trump-ellenségeire és a globalizmusra alapoz

Fotó: AP / Ng Han Guan

2020. 09. 09.
Bár az amerikai választásokat ritkán befolyásolja döntően a külpolitika, a választások kimenetele annál inkább meghatározza az Egyesült Államok külpolitikáját. Trump pragmatikus, bizniszorientált és szövetségépítő diplomáciájához képest Joe Biden komoly változásokat hoz, amennyiben a Fehér Házba jut.

Joe Biden stratégiai empátiájáról híresült el. Tevékenységének kedvező kritikája szerint különösen Kína tekintetében ért el átütő sikereket Obama alelnökeként. Valójában mindig is háttérember volt, mivel különösebb szakértelem vagy hozzáértés nélkül labdába se rúghatott Hillary Clinton, majd John Kerry külpolitikai ügyködései mellett. Szereti a saját számlájára írni a párizsi klímaegyezmény és az Iszlám Állam elleni felemás katonai koalíció tető alá hozását, de ezekkel kapcsolatban is a külügyminiszterek és mások „erényeit” sajátítja ki.

Állítólag előszeretettel hangoztatja azt is, hogy „egy ősi kínai mondás szerint jobb tízezer mérföldet utaz­ni, mint tízezer könyvet elolvasni”, magyarán a tapasztalat előbbre való az elméleti tudásnál. Ezzel önmagában nincs is semmi gond, ahogy a hivatásos, karót nyelt diplomaták bosszantásával sem (ami Biden egyik védjegyévé vált), ám az is megérdemelne egy mondást, hogy a tapasztalat nem feltétlenül szül hozzáértést.

Reálpolitika vagy hangulatpolitika?

Kétségtelen, hogy az egykori alelnöknek van tapasztalata (a Szenátus Külügyi Bizottságának is több évig az elnöke volt). Annak idején George W. Bush is kért tőle külpolitikai tanácsot. Még az iraki háborút is támogatta, amibe aztán részben az elnök belebukott. (Biden utólag már persze bánja a beavatkozással kapcsolatos akkori álláspontját.) Tárgyalt Brezsnyevvel nukleáris megállapodás céljából. 1979 óta jár Kínába, és azóta igyekszik a két ország között közvetíteni – az eredményeket tekintve azonban néha felmerül, vajon melyik ország érdekeit képviselte mindezidáig. 1988-as első elnöki kampányakor már kiforrott diplomataként tetszelgett az ország előtt. Memoárjában szerényen így emlékezik vissza erre: „Úgy ismertem a világot és benne Amerika helyét, ahogy kevés más politikus” idézi a The New York Times is; persze ők pozitív felhanggal.
Az elmúlt két évtizedben a bideni külpolitika hangulat- és pártorientáltnak mondható. 1991-ben ellenezte az öbölháborúban az Irak elleni fellépést, nem sokkal később viszont ő agitálta Bill Clintont a balkáni beavatkozásra. Biden még a térségbe is utazott, és állítólag Slobodan Miloševićet úgy lekapta a tíz körméről, hogy kísérői levegő után kapkodtak. Krím orosz annektálásakor az ukránoknak fegyvereket akart volna küldeni, de az afgán és líbiai eszkaláció egyik legfőbb ellenzője volt.

Tovább olvasná? Hetilap tartalmainkat előfizetést követően belépéssel eléri.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!