hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Churchill és Gandhi szobra se ússza meg a rongálásokat
- Az "antirasszista" zavargások célpontjai
Churchill és Gandhi szobra se ússza meg a rongálásokat

- Az "antirasszista" zavargások célpontjai (Fotó: AP / Matt Dunham)

2020. 06. 18.
A George Floyd halálát követő, Floyd személyét és a vele szembeni tragikus, elfogadhatatlan rendőri erőszakot nyilvánvalóan csak ürügyül használó globális zavargások elérték Európát.

Többek között Párizst, ahol az úgynevezett antirasszista tüntetők a velük szemben utcára vonuló ellentüntetőknek címzett „mocskos zsidók!” kiáltásokkal fejezték ki, hogy mennyire veszik komolyan a fajgyűlölet elleni fellépést. De Londont is, ahol a progresszió nagyobb dicsőségére a tömeg meggyalázta a XX. század talán legfontosabb államférfijának, Winston Churchillnek a szobrát. Igen, egy úgynevezett antifasiszta tüntetésen a legnagyobb antináci hős emlékművét. Ha lehet, ennél is abszurdabb, hogy a „fehér felsőbbrendűség” elleni tüntetés során szintén Londonban, a XX. századi gyarmatosítás elleni küzdelem ikonjának, Mahátma Gandhinak a szobrát is megrongálták. (Ennél érthetőbb az indulat, amely ledöntötte Bristolban Edward Colston szobrát – a XVII. és a XVIII. század fordulóján élt Colston egyszerre volt a brutális atlanti rabszolgakereskedelem aktív résztvevője és kora egyik ismert filantrópja; kórházak és iskolák építője – a történelem abban különbözik a Disney-filmektől, hogy ritkák benne a tisztán jó és tisztán gonosz szereplők.)

Winston Churchill és Mahatma Gandhi a XX. századi történelem ikonjai, akik nélkül ma Eurázsia nem olyan lenne, amilyennek ismerjük – hanem sokkal rosszabb. Winston Churchill konoksága, Hitler-ellenes elszántsága nélkül Európa könnyen a nácik martaléka lehetett volna. 1940 nyarán, amikor a britek egyedül maradtak a kontinentális Európát addigra meghódító náci Németország elleni küzdelemben, hiszen Franciaországra már, a Szovjetunióra és az Egyesült Államokra pedig még nem számíthattak, ha nem Churchill áll a Brit Birodalom élén, Hitler könnyen konszolidálhatta volna uralmát a meghódított Európában.

Ez mit sem változtat azon, hogy Churchill számtalan kérdésben (többek között India függetlensége kérdésében) mai szemmel helytelen álláspontot képviselt, ráadásul az első világháborúban a katasztrofális kimenetelű gallipoli partraszállás, a másodikban (még az Admiralitás Első Lordjaként) a szintén balul sikerült norvégiai kaland felelőse volt. Mindennél fontosabb, hogy amikor számtalan elképesztő bukáson túl, 1940. májusában (amikor Chamberlain miniszterelnök pont a Churchill nevéhez köthető norvég kitérő kudarcába bukott bele), a brit nép „legsötétebb óráján” megkapja élete lehetőségét, mindannyiunk szerencséjére élni tudott vele.

Tovább olvasná? Hetilap tartalmainkat előfizetést követően belépéssel eléri.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!