A lengyelek, az Európai Unió „rosszfiúi” nemrég újabb fekete pontot kaptak. 2015-ben még az uniós szervezet nyomása miatt ratifikálták az Európa Tanács Isztambuli Egyezményét, most azonban Andrzej Duda, néhány héttel választási győzelme után bejelentette a kilépési szándékukat.
Nem meglepő módon felháborodás követte a lengyel államfő döntését. Az országban demonstrációkat indítottak ellene, A szolgálólány meséje című, a nők elnyomásáról szóló disztópikus sorozat jelmezeiben tüntetve. Az Európa Tanács és számos uniós parlamenti képviselő „szégyenteljesnek” és „riasztónak” titulálta a lépést. Guy Verhofstadt (aki az Európai Parlament képviselője volt a Brexit-tárgyalásokon) egyenesen „botrányosnak” nevezte az ügyet. A Spiked brit magazinnak adott nyilatkozatában még hozzátette: „Az erőszak nem hagyományos érték. Az Európai Unió minden tagjával azért csatlakozott az egyezményhez, hogy kiálljanak az emberi jogok, egyenlőség és tisztesség mellett”.
Valóban erről lenne szó? A felháborodás jogos, Európa jól döntött, Lengyelország pedig tényleg azért küzd, hogy az unió szégyenfoltja lehessen? A vita megérdemel egy ennél mélyebb elemzést.
Tökfejek, boszorkányok, szellemek és csontvázak: honnan ered a Halloween valójában?
Több ezer éves hagyományokból épül fel a pogány szelleműző ünnep »
Nagy Imre, mítoszok nélkül: a forradalom vagy a kommunizmus mártírja volt?
Sebes Gábor publicistával beszélgettünk »
Hamasz: hitük a terror
A palesztin terrorszervezet alapokmánya és az iszlám radikalizmus »