Török András és Major Zsófi(Fotó: Bartha-Tóth Benjámin)
András, téged fiatalkorod óta érdekelt a sütés-főzés, mégis a jog-pénzügy világa felé orientálódtál pályakezdőként. Minek köszönhetően fordultál végül hivatásszerűen a gasztronómia felé?
András: – Kezdetben csak azért főztem, mert éhes voltam. Aztán a családi hagyományt követve – vagy jobb ötlet híján – irodában kezdtem el dolgozni jogi és banki finanszírozói területen, a sütés-főzés magánjellegű érdeklődés maradt. Egy idő után viszont nagyon hiányoltam a kézzelfogható végterméket, illetve azt, hogy mindennap ezzel foglalkozhassak. 2013-ban, egy kora téli napon az iroda ablakán bambultam ki munka közben, és egyszer csak rádöbbentem, hogy rossz helyen ülök. Néhány hónapra rá már salátát válogattam és rizst főztem egy budapesti étteremben kisegítő szakácsként. Úgyhogy így indultak el a dolgok; azóta – néhány rövid szünetet leszámítva –, vagy étteremben vagy pékségben dolgoztam, vagy éppen tanultam valahol a témában.
Melyek azok a főbb állomások, amikről úgy érzed, hozzájárultak a saját pékbisztród megalapításához?
2021.08.27. (XXV/34)
