Izrael Istene, a világ teremtője, tér és idő, szellem és test Ura, a Szentírás tanúsága szerint úgy alkotta meg az ádámi faj sorsát, hogy azt üdvtörténeti fordulópontokhoz, nagyobb volumenű isteni beavatkozásokhoz kötötte. Ezek az időfolyamban előálló csomópontok az Úr ünnepei, melyeket a zsidó népnek jelentett ki, s amelyek messze túlmutatnak az évezredek óta zajló, aktuális évi megemlékezéseken.
Mind a tavaszi, mind az őszi ünnepek eszkatologikus üzenetet hordoznak, és úgy rendeződnek szemünk előtt, mint egy nyaklánc hét igazgyöngye: sorvezetőként foglalják össze az emberiség eddigi történetét, és mutatnak előre a közös jövőre. Globális, sőt univerzális beteljesedésük ajándékozta nekünk Jézus Krisztust, a világ megváltóját (húsvét, kovásztalan kenyerek, első zsenge), és a Szent Szellemet (pünkösd), és hozza vissza számunkra Isten Fiát újra (kürtölés ünnepe), eszközli ki Izrael teljes rehabilitációját (engesztelés ünnepe) és a Mindenható Földre költözését (sátorok ünnepe).
A hét mennyei ünnepből négy tehát már megvalósult, így alapos okkal feltételezhetjük, hogy az előttünk álló három őszi ünnep is hasonlóképpen forradalmi változásokat fog eredményezni a glóbuszon. Az idei, újévi kürtölésen már túl vagyunk (szeptember 22.), ezért, ha abból az értelmezési gyakorlatból indulunk ki, hogy ez az évforduló a Megváltó valamikori titkos visszatérésének, a régóta várt, úgynevezett „elragadtatás”-nak az időpontja, akkor akár úgy is fogalmazhatnánk, hogy Jézus Krisztus menyasszonya, az Egyház nyert még egy évet a szépítkezésre és az evangélium hirdetésére.
Kicsoda Charlie Kirk, Trump titkos fegyvere?
A 31 éves evangéliumi keresztény influenszer, aki egyetemisták millióit mozgósította a választások előtt »
Szent István - látnok vagy realista volt az államalapító király?
Szuverenitás, bibliai hit és Jeruzsálem kérdése »
„Miért létezik Izrael állama?” - Interjú Tatár György filozófussal
A megrendülés hiánya és az apokaliptikus tövis »