Az interjú első részét itt olvashatja el.
Interjúnk első részében említetted, hogy a Bárány vére nemcsak egy szellemi, erkölcsi szabadságot közvetít, hanem egy ellenséges, sátáni politikai világrendszerből is megszabadítja mind Izraelt, mind pedig Jézus követőit. A próféciák alapján viszont egyértelmű, hogy ki fog épülni egy nagyon kemény antikrisztusi rendszer, ami tovább fokozza az elnyomást, rabságot és üldöztetést. Jézus figyelmezteti a tanítványokat a „hamis krisztusokra és prófétákra”, akik félrevezetik még a hívőket is, ha nem vigyáznak. Hogy látod, hol tart most ez az antikrisztusi folyamat, hol tart ennek a rendszernek a kiépülése?
- A pészahi vér a fáraó elnyomó politikai és spirituális rendszeréből szabadította meg Izraelt. Míg Jézus Krisztus vérének kegyelmet és szabadulást közvetítő erejét a Jelenések könyve 7. fejezetének 14.versszaka igazolja, amely alapján a végidők szentjei szabadulásának oka az, hogy „megmosták és kifehérítették ruháikat a Bárány vérében”. Megjegyzem, hogy a Messiás uralmáról való beszéd azért idegesít sokakat, mert azt hosszú ideig az egyházi hatalommal azonosították. A Bibliában nemcsak szellemi királyságról van szó, hanem olyan valóságos világkormányzásról, ami Isten ismeretén és imádásán alapuló globális uralom. János apostol az első század vége felé ismerte fel az antikrisztus szellemének a kereszténységben való megjelenését. Az ő látása alapján azokat a civilizációkat lehet az Antikrisztussal és szellemével összefüggésbe hozni, ahol hittek Jézusban, mint Messiásban, és ahol a zsidó–keresztény kinyilatkoztatásnak volt társadalmi tekintélye, hatalom általi védelme, és bizonyos központi igazságai formálták a kultúrát. Ez Európában kétségtelenül megvolt.
Szent István - látnok vagy realista volt az államalapító király?
Szuverenitás, bibliai hit és Jeruzsálem kérdése »
„Miért létezik Izrael állama?” - Interjú Tatár György filozófussal
A megrendülés hiánya és az apokaliptikus tövis »
Alkalmazott vereségfilozófia? Tatár György Európáról és a migrációs krízisről
Interjú a térségünket formáló globális trendekről »