Jeruzsálem bibliai központja (balról jobbra): Cion hegye, Dávid városa, a Templom-hegy és az Olajfák hegye. A világ szerint mindez a palesztinoké.(Fotó: A szerzô felvételei)
Képzeljük el azt a helyzetet, hogy az ENSZ Közgyűlése megszavazza a budai vár és a mögötte lévő budai kerületek Magyarországtól való elszakítását, hogy kikiáltsák azt egy olyan új ország fővárosának, amit a Székesfehérvár-Esztergom tengelyen állapítottak meg. Képzeljük el, hogy a nemzetek többsége arra jut, hogy ideje a franciáknak kivonulni az Île-de-France régióból, mert önrendelkezést kell adni az algériai, marokkói stb. bevándorlóknak. Ha címlapokra kerülne: City of London és Westminster központtal új indiai állam alakul Cambridge-ig és Oxfordig bezárólag. Játsszunk el a gondolattal: mi lenne, ha a nemzetközi közösség megszavazná, hogy az amerikai Közép-Nyugatot és a keleti partot a hispán bevándorlóknak kell adni? Abszurd, ugye?
Úgy tűnik, amennyiben a zsidó államról van szó, ez nem abszurditás. Pedig a fenti példákhoz hasonlítható az, ahogy Jeruzsálemet, Júdeát és Szamariát el akarják venni Izraeltől. E város és e vidék ugyanis az izraelita identitás központja, szülőföldje, szíve, sava-borsa. Ha ezt kivesszük, semmi nem marad!
A posztkolonialista, újorientalista, dekonstrukciós tanok középpontjában a „cionizmus démona” áll, mint „rasszista és elnyomó ideológia”.
Jehezkeli: Európának fel kell ébrednie
Interjú a muszlim közösségekbe beépült oknyomozó újságíróval »
Amíg élünk, zenélünk - Beszélgetés Fenyő Miklóssal a rock and rollról
A Made in Hungária című darab 75. előadásán »
Mi lesz az NB1 legértékesebb játékosával?
Interjú Tóth Alexszel, a Fradi válogatott középpályásával »