A szlíchót bűnbánó imákra tízezrével vonulnak az izraeliek. Hajlani 2-kor, a szertartás után is sok ezer ember keresi Isten bűnbocsátó kegyelmét.(Fotók: Surjányi Dávid)
Hajnali egy óra elmúlt.
A szeptemberi éjszaka már egészen hűvös, de igazából jólesik a nyárutó tikkasztó napjai után. Az éjszaka sötét: közeleg az újhold. Az óváros nyugati kapujánál nagy a forgatag, egy tűt is nehéz lenne a széles Jaffa-kapun átpréselni, annyi ember tolong. A zsidók szent helye, a Siratófal még több száz méterre van, de már itt mondhatni áll a bál. A szulejmáni falakon ünnepi fények, a Siratófalnál zajló szertartást közvetítik azoknak, akik fizikailag nem férnek hozzá a heródesi templomkomplexumból megmaradt Nyugati falhoz.
Még sosem láttam ilyet: az éjszaka közepén emberek tízezrei özönlenek egy szentélyhez – és még csak nem is ünnepelni: a tömeg bűnbánati imára vonul. Ahogy furakszunk át a seregleten, az egyik leghíresebb misztikus askenázi rabbi recsegő hangja tölti be a légkört: Rachamana! – sírja szívszaggató hangon, ami arámiul annyit tesz: irgalmas, irgalmazó, utalva Isten egyik legfőbb attribútumára. Fiatalok, vének, gyerekek és felnőttek ezrei hajlonganak, imádkoznak, ahol éri őket a hangtechnika által felhangosított fohász.
Amíg élünk, zenélünk - Beszélgetés Fenyő Miklóssal a rock and rollról
A Made in Hungária című darab 75. előadásán »
Mi lesz az NB1 legértékesebb játékosával?
Interjú Tóth Alexszel, a Fradi válogatott középpályásával »
„Jézus Krisztus nem vonult nyugdíjba, Ő a Királyok Királya”
Ünnepi nagyinterjú Németh Sándorral 1. rész »