Százezren tüntettek Tel-Avivban a Netanjahu-kormány által tervezett jogi reformok ellen. A hír első hallásra talán meglepő, egyrészt jogi reformok miatt ritkán szoktak tömegek az utcára vonulni, másrészt pedig egy demokráciában az ilyen kérdések általában nem az utcán dőlnek el. Mi vezetett ide, és mi az a jogi reform, ami ilyen indulatokat váltott ki?
– A Netanjahu-kormány benyújtott egy törvénytervezetet az izraeli parlamentnek, amely a törvényhozás, vagyis a Kneszet és a Legfelsőbb Bíróság közötti kapcsolatokat rendezi. Ennek egyik sarokpontja, hogy korlátozza a Legfelsőbb Bíróság lehetőségét, amellyel a törvényhozás által elfogadott törvényeket megsemmisítheti. A másik fontos elem, hogy nagyobb befolyást akar adni a bíróválasztás folyamatába a törvényhozásnak, illetőleg a végrehajtó hatalomnak. A jelenlegi helyzetben lényegében a bírók maguk döntik el azt, hogy kikből lehet legfelsőbb bírósági bíró.
Ez a vita alapja, de valójában persze mindez csupán egyik megjelenési formája az évtizedek óta meglévő társadalmi feszültségeknek, amit nagyon leegyszerűsítve a szekuláris oldal és a vallásos oldal közötti ellentétekkel lehet leírni.
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
2023.02.03. (XXVII/5)
