Zwickau városa, ahonnan kiindult Thomas Müntzer mozgalma. Száz évvel korábban a radikális husziták, a táboriták egyik központja volt.(Fotó: Shutterstock / PuzzlePix)
Amikor 1519 júniusában sor került a híres lipcsei vitára a kor nagy teológusai, Luther, Melanchthon, Karlstadt és a katolikus tanokat képviselő Johann Eck között, a helyszínen megjelent egy ugyancsak képzett, a lutheri reformok lelkes hívének mutatkozó harmincéves fiatalember. Thomas Müntzer, aki két évvel korábban, pont a 95 tétel kifüggesztésének időszakában már járt Wittenbergben, Luther előtt nem volt ismeretlen. Nem sejtve előre a következményeket, hamarosan ajánlotta is lelkészi kinevezését a cseh határ közelében fekvő kisvárosba, Zwickauba, hogy itt egy Johannes Egranus nevű, ugyancsak a lutheri egyházreform pártján álló humanista prédikátort helyettesítsen.
Kérdéses, hogy Müntzer itt radikalizálódott-e, vagy már korábban, az olvasmányélményeit jelentő német misztikusok hatására. Mindenesetre Zwickau sajátos „terep”-nek számított: az egy évszázaddal korábbi előreformációs mozgalom, a huszitizmus radikálisabb irányzatának, a táboritáknak a hatása kézzelfogható volt. Itt működött továbbá Nikolaus Storch, egy laikus prédikátor, aki – miként nagyjából ekkortól Müntzer is – hitt az álmokban, látomásokban megnyilvánuló isteni kijelentésekben, amelyeknek szerinte elsőbbséget kell adni akár a Bibliában leírtakhoz képest is.
Mivel az olvasó számára fárasztó lenne még felsorolni is azt a sok állomást (többek között Prága, Halle, Allstedt, Muhlhausen, Nürnberg), ahol Müntzer többnyire kiutasítással végződő ténykedése során megfordult, inkább szellemi fejlődésére szeretnénk összpontosítani. Hamarosan szembefordult már nemcsak a római katolikus egyházzal, hanem Lutherrel is (igaz, először Luther volt az, aki 1524-ben Müntzer tanításainak veszélyére figyelmeztette János szász választófejedelmet).
2022.01.14. (XXVI/2)
