William Lawrence, Michigan állam 7. választókerületének demokrata képviselőjelöltje, a mesterséges intelligenciáról és az adatközpontokról beszél egy kampányrendezvényen a Michigan állambeli Masonben. Lawrence megnyerte a november 3-i választást, és a szö(Forrás: AP / Paul Sancya)
Jelentős hangulatváltozás állt be a Wall Street befektetői között a demokraták november harmadikai elsöprő győzelmét követően – elemzők attól tartanak, hogy a következő években olyan AI-adatközpontokkal kapcsolatos új szabályozások lépnek életbe, amelyek nagymértékben lelassítják az infrastruktúra fejlesztését.
A félelmet jól mutatja, hogy múlt hét csütörtökön, egy nappal a félidős választást követően a technológiai részvények árfolyama zuhanásnak indult, aminek köszönhetően összesen több mint 2,5 trilliárd (!) dollárnyi tőzsdei vagyon tűnt el. A ma már az Egyesült Államok gazdaságának középpontjában álló mesterséges intelligenciában eddig töretlen volt a befektetői bizalom (annak ellenére, hogy a fejlesztő cégek folyamatosan veszteséget termelnek). Ara Kharazian, a vállalati költségkezeléssel foglalkozó Ramp vezető közgazdásza szerint ez most megváltozhat: „Kezdenek megmutatkozni az első repedések a mesterséges intelligenciába vetett befektetői bizalom alapjain” – nyilatkozta a tőzsdei eseményeket követően a Washington Postnak.
Az elmúlt években berobbant nagy nyelvi modelleknek (LLM-eknek) köszönhetően egyre többet hallani a modellek fejlesztéséhez elengedhetetlen adatközpontokról, amelyek rengeteg nagy teljesítményű szervert működtetnek egyszerre. Ezekhez hasonló létesítmények már korábban is léteztek, azonban a mesterséges intelligenciához minden eddiginél nagyobb számítási teljesítményre van szükség. Az AI-adatközpontok különlegessége, hogy akár több ezer speciális processzor, elsősorban GPU működik bennük párhuzamosan. A központok feladata az új modellek betanításán kívül a már publikusan elérhető rendszerek működtetése – minden egyes chatbotnak feltett kérdést egy ilyen központban futó számítógép dolgoz fel, majd válaszol meg. A hatalmas számítási teljesítménynek az ára is megvan: az adatközpontok üzemeltetésének rendkívül nagy az energiaigénye, a Nemzetközi Energiaügynökség tanulmánya szerint 2030-ra a világ adatközpontjainak összessége éves szinten közel annyi energiát fog felhasználni, mint Japán. Ezt az igényt az esetek többségében fosszilis energiahordozókkal, főként földgázzal szolgálják ki, az Egyesül Államokban évi mintegy 105 millió tonna szén-dioxidot bocsátva ki.
Az utolsó ellenség: A holtak szellemei és az élők tisztelete
Mit mond a halálról, a gyászról, a túlvilági életről a zsidó–keresztény kinyilatkoztatás? »
Seres László: 9/11 és a „végtelen háború” mítosza
Véleménycikk »
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
Az utolsó ellenség: A holtak szellemei és az élők tisztelete
Mit mond a halálról, a gyászról, a túlvilági életről a zsidó–keresztény kinyilatkoztatás? »
Seres László: 9/11 és a „végtelen háború” mítosza
Véleménycikk »
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
2026.11.13. (XXX/46)
