A mese eredeti célja és feladata, hogy szórakoztató módon adjon át tudást, megküzdési stratégiát a következő generációknak. Nemcsak egy csodálatos világot, menedéket jelent, hanem olyan egyetemes alapelveket mutat be, mint a „ki mint vet, úgy arat”, a „jótett helyébe jót várj” vagy akár a saját határaink védelmét, a munka gyümölcsét, az eszesség fontosságát. A mesék erős szimbólumrendszerrel dolgoznak: a három királyfi három életvezetési stratégiát ábrázol, a szorgos és lusta lányok meséi úgyszintén, az állatmesék pedig az emberi tulajdonságok ősi „karikatúráiként” funkcionáltak. Ezek az alapsémák a helyi folklorisztikus elemekkel keveredve adták ki az ott élők alaptudását, alapélményét a világról.
A korai rajzfilmek alapvetően erre a közös tudásra, mesekincsre épültek. Ugyan pontosan tudható, hogy például a germán folklórból származó Grimm-mesék ősváltozatai sokszor horrorisztikus elemeket is tartalmaztak, a gyűjtők és a későbbi mesekönyvszerkesztők az életstratégiákra, „tanulságokra” kihegyezve keltették új életre őket. Az ezekből készült rajzfilmekben is megjelent sokszor a gonosz szinte spirituális mélységű jelenléte (Hófehérke, Csipkerózsika stb.), azonban a világos értékítélet és a gonosz végleges veresége ezzel együtt fel is oldotta az általuk keltett szorongást.
Érdemes azonban megfigyelni, milyen mértékben írta át a hagyományos mesélés elbeszélési struktúráját a kortárs (rajz)filmkultúra. A történeteket már a legkisebbek számára is az akciófilmek, esetenként a horrorok sémáival mesélik el: vagyis a mese szimbolikus, nyelvi kifejezésben gazdag, ismétlődésekre épülő, lassú elbeszélésmódja helyett egy folyamatos ingerekkel, akciókkal bombázó világot hoznak létre.
Jehezkeli: Európának fel kell ébrednie
Interjú a muszlim közösségekbe beépült oknyomozó újságíróval »
Amíg élünk, zenélünk - Beszélgetés Fenyő Miklóssal a rock and rollról
A Made in Hungária című darab 75. előadásán »
Mi lesz az NB1 legértékesebb játékosával?
Interjú Tóth Alexszel, a Fradi válogatott középpályásával »