Szomorú tény, hogy a magyarok negyede sosem vesz könyvet a kezébe, és csupán minden hetedik ember számára része a napi rutinnak az olvasás. A TÁRKI Társadalomkutatási Intézet szerint míg 2005-ben a felnőtt lakosság 25 százaléka olvasott könyvet heti szinten, 2020-ban már csak 13 százalék, azaz 100 magyarból 13 vesz heti szinten könyvet a kezébe. A válaszadók közel fele úgy nyilatkozott, nem szeret olvasni, a többiek pedig úgy vélik, nincs rá idejük.
Eközben érdekes módon másra bőven jut idő. Az emberek akár napi rendszerességgel könnyen ott ragadnak órákra a képernyő vagy egy tehetségkutató műsor előtt, de szívesen töltik az estéjüket, akár az éjszakájukat is sorozatok nézésével. Ide sorolható modern korunk társadalmi betegsége is: a médiafüggőség, a hírek és a közösségi média tartalmainak céltalan görgetése is. A képi világ olyan elementáris erejű színes, vibráló, mozgó, sodró lendületével, ami nem könnyen engedi el a figyelmet és egyben nem hagy gondolkodnivalót sem.
Ami igazán beszippantja az emberek figyelmét, arról már 3000 évvel ezelőtt Salamon ekképpen vélekedett a Példabeszédek könyvében (27:20):
Ügynökök osztották meg az 56-os bajtársakat
Interjú Fónay Jenővel, a Pofosz alapító elnökével »
1956: a magyar menekülteket védő diplomata rejtélyes halála
Povl Bang-Jensen története »
„A Sátán újra a Földön lakik, és számos emberi testet öltött magára”
Németh Sándor beszéde az október 7-e utáni Izrael melletti szolidaritási tüntetésen »
Ügynökök osztották meg az 56-os bajtársakat
Interjú Fónay Jenővel, a Pofosz alapító elnökével »
1956: a magyar menekülteket védő diplomata rejtélyes halála
Povl Bang-Jensen története »
„A Sátán újra a Földön lakik, és számos emberi testet öltött magára”
Németh Sándor beszéde az október 7-e utáni Izrael melletti szolidaritási tüntetésen »
2025.07.25. (XXIX/30)
