Január 23-án debütál a magyar mozikban A brutalista című amerikai–magyar koprodukcióban készült filmdráma. A több mint háromórás monstrum Adrien Brody főszereplésével egy holokauszt elől Amerikába emigrált, képzeletbeli magyar zsidó építész, Tóth László Újvilágban átélt nehézségeit mutatja be.
A hol magyar nyelven, hol magyar akcentussal beszélő, a Bauhaus falai között tanult művész építészetről, emigránslétről, zsidó identitásról, drogfüggőségről szóló – visszataszítóan perverz szexjelenetekkel tűzdelt – története rendkívüli sikert aratott eddig a kritikusok között. A Golden Globe-on három díjat is nyert (köztük a legjobb filmdrámáért járót), és könnyen lehet, hogy az idei Oscar egyik nagy győztese is lesz. Jogosan merül fel a kérdés, hogy ma már miért csak akkor lehet egy film „monumentális” vagy „kendőzetlenül őszinte”, ha mindenféle mocskot cenzúrázatlanul a néző arcába önt.
Ugyanakkor a modernista művészethez hozzájáruló zsidó alkotók pályájának és küzdelmeinek témája tagadhatatlanul izgalmas, bár nem biztos, hogy a néző előtt A brutalista képsoraiban feltárul a kérdés teljes mélysége. A film alkotói tudatosan nem valóságos figurát formáltak meg a magyar származású zsidó építész személyében, sokkal inkább egy korszakot szerettek volna bemutatni, ezért a főszereplőt is több valós személy alakjából rakták össze.
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
2025.01.17. (XXIX/3)
