Hogyan lett autós oktató? Ez nem éppen klasszikus női szakma…
Inkább úgy fogalmaznék, hogy amikor én kezdtem, akkor valóban nem sok nő volt a pályán, de napjainkban már igen sokan oktatunk. Mindig is nagyon szerettem emberekkel foglalkozni, ami úgy gondolom, hogy családi jellemvonás. Édesapámnak volt ilyen kisugárzása: az emberek szerettek vele beszélgetni, megnyíltak neki.
Ebből valószínűleg genetikailag én is örökölhettem valamit. Ő tizennyolc éves korában elvesztette a szüleit. Világéletében aktív, tevékeny ember volt, és én is ebben a szellemben nőttem föl. Ebből fakad az is, hogy a mai világgal szembemenő elveim vannak. Ilyen például, hogy úgy gondolom, első a kötelesség, és csak utána jönnek a jogok. Ebben a szellemben él(t)em az életemet.
Úgy látom, hogy most fordított lovon ülünk. Néha a fiatalok, akik még beszélni sem tudnak tökéletesen, már azt mondják, hogy nekik jogaik vannak. Erre én azt mondom: „Tudod, mihez van jogod? Jogod van ahhoz, hogy dolgozzál, és először letegyél valamit az asztalra, utána jöhetsz a jogaiddal!”
Amíg élünk, zenélünk - Beszélgetés Fenyő Miklóssal a rock and rollról
A Made in Hungária című darab 75. előadásán »
Mi lesz az NB1 legértékesebb játékosával?
Interjú Tóth Alexszel, a Fradi válogatott középpályásával »
„Jézus Krisztus nem vonult nyugdíjba, Ő a Királyok Királya”
Ünnepi nagyinterjú Németh Sándorral 1. rész »