Az első ókori olimpiát i. e. 776-ban rendezték, de egyes források szerint a játékok története akár az i. e.10–9. századig is visszanyúlhat. Eleinte egyetlen versenyszámban, a futásban lehetett megmérkőzni; az első bajnok egy szakács volt, név szerint Koroibosz. Az ókori játékok résztvevői a városállamok férfi polgárai lehettek, akik egészen az Ibériától (Spanyolország) a Fekete-tengerig (Törökország) terjedő területekről érkezhettek.
Az ókorban a játékokat az istenek tiszteletére rendezték. Olümpiában például a görög mitológia főistenének szentelték az eseményt; az itt lévő Zeusz-szentélybe érkezett polgárok vallási szempontból ugyanazt képviselték és nyelvi akadályok sem voltak köztük. Más helyeken is tartottak négyévente sporteseményeket: Püthiában Apollónnak, Korinthoszban Poszeidónnak, Nemeában szintén Zeusznak hódolva.
A városállamok sportolói nem pusztán a maguk dicsőségéért, hanem a városállam jó híréért is küzdöttek. Emellett úgy hitték, hogy az istenek a győztes felé fordulnak, ami felemelkedést hozhat a területnek, amely a bajnokot delegálta.
Amíg élünk, zenélünk - Beszélgetés Fenyő Miklóssal a rock and rollról
A Made in Hungária című darab 75. előadásán »
Mi lesz az NB1 legértékesebb játékosával?
Interjú Tóth Alexszel, a Fradi válogatott középpályásával »
„Jézus Krisztus nem vonult nyugdíjba, Ő a Királyok Királya”
Ünnepi nagyinterjú Németh Sándorral 1. rész »
Amíg élünk, zenélünk - Beszélgetés Fenyő Miklóssal a rock and rollról
A Made in Hungária című darab 75. előadásán »
Mi lesz az NB1 legértékesebb játékosával?
Interjú Tóth Alexszel, a Fradi válogatott középpályásával »
„Jézus Krisztus nem vonult nyugdíjba, Ő a Királyok Királya”
Ünnepi nagyinterjú Németh Sándorral 1. rész »
2024.07.12. (XXVIII/28)
