George W. Bush 2002. október 16-án írta alá az Irak elleni erőszak alkalmazását engedélyező határozatot képviselők és szenátorok jelenlétében.(Fotó: AP / Ron Edmonds)
A Bush-kormányzat 2001. szeptember 11. után elindította a terror elleni háborút, és ezzel együtt a hajtóvadászatot az al-Kaida és Oszama bin Laden után. A közvélemény hatalmas többséggel támogatta ezt. A terrorizmus üldözése egyre jobban kiterjedt, és egyesek szerint jó ürügyként szolgált arra is, hogy olyan despotákat is elmozdítsanak a hatalomból, akik korábban borsot törtek Washington orra alá.
Ezek közé tartozott Szaddám Huszein is, aki 1990-ben megszállta Kuvaitot, és ezzel közvetlenül is veszélyeztette az amerikai érdeket – az olajkitermelés volt ugyanis a legfőbb oka, hogy Szaddám a tettek mezejére lépett. Kuvait a ’80-as évektől kezdve több olajat termelt ki, mint az OPEC-kvóta, hogy ezzel közvetlenül kiszolgálva az amerikai érdeket, alacsonyan tartsa az olaj árát. Ezt igyekezett az iraki diktátor erőszakkal visszafordítani, miután a formális kéréseket Kuvait rendre elutasította.
A megszállásnak az ENSZ Biztonsági Tanács 660-as rendelete értelmében az Egyesült Államok vezette, 39 országot tömörítő koalíció vetett véget, és igen rövid idő alatt kitessékelték az irakiakat Kuvaitból. Helyettük maradt legalább négyezer amerikai katona, hogy biztosítsa, még egy ilyen támadásra ne kerülhessen sor.
A 2001. szeptember 11-i terrortámadás jó ürügy volt Amerikának arra, hogy elhárítsa ezt a potenciális veszélyt, amely folyamatosan fenyegette az érdekeit. Jól emlékszünk arra a sajtótájékoztatóra, ahol Colin Powell külügyminiszter bemutatta a sajtónak a fehér porral teli kis fiolát, ami arra szolgált bizonyítékul, hogy a Szaddám-rezsim tömegpusztító fegyvereket fejleszt, és ezek között van biológiai és vegyi fegyver is. Ezt az állítást viszont azóta sem sikerült minden kétséget kizáróan bizonyítani az Egyesült Államoknak, Szaddám Huszein pályafutása azonban véget ért Irak első számú vezetőjeként, és megindult a híres-hírhedt amerikai demokráciaexport. Legalábbis névlegesen.
2023.04.21. (XXVII/16)
