hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Lézeres magfúzió forradalmasíthatja az energiatermelést
Megszelídíteni a Napot
Lézeres magfúzió forradalmasíthatja az energiatermelést

Fotó: Wikipedia / Lawrence Livermore National Laboratory

2021. 09. 22.
A magfúzió megvalósításának közelébe értek a múlt hónapban a kaliforniai Na­tional Ignition Facility fizikusai, akik három futballstadion nagyságú lézerrendszerükkel néhány pillanatra megis­­­mé­telték a Napban lezajló folyamatot, melynek során két hidrogénatomból hélium lesz. Ennek nyomán hatalmas energia szabadul fel, így nem meglepő, hogy a fizikusok már közel hatvan éve próbálkoznak a fúziós erőművek megalkotásával.

A maghasadás feltalálását követően, amely Szilárd Leó személyében egy magyar fizikusnak jutott eszébe, a magfúzió ötlete is egy magyar fizikus, Teller Ede fejéből pattant ki. A probléma nehézségét mutatja, hogy Teller, akinek Stanislav Ulam és Neumann János volt a segítségére, csak szabályozatlan keretek között tudta előidézni a termonukleáris fúziót: így született meg az atombomba. Ezen az elven működik a hidrogénbomba is, amelyben szintén kontrollálatlanul valósul meg a magfúzió. Ahogyan az atombomba elkészítését követően rögtön felmerült a békés célú felhasználás, a termonukleáris bomba elkészítése után is egyből nekiláttak a fizikusok, hogy szabályozott körülmények között is megvalósítsák a fúziót és az energiatermelés szolgálatába állítsák. A fúziós erőművek építése sok szempontból kedvezőbb lenne az atomerőműveknél: nincs szükség uránbányászatra, hiszen hidrogénizotópokkal működik, energetikai szempontból pedig jóval kedvezőbb és tisztább, mint egy hagyományos atomerőmű.

Az elmúlt hatvan évben a magfúzió és a fúziós erőmű megvalósítására számos ország hatalmas energiát fordított, de a szkeptikusok szerint folyamatosan „harminc évre” vagyunk attól, hogy működő fúziós erőművet sikerüljön építeni. A sokáig egyeduralkodó tokamak (orosz rövidítés) módszer esetében egy toroid alakú mágnesben tartják meg a plazmát, amelyben megvalósulna a fúzió. A tokamak mágneses tér segítségével lebegteti a közel 100 millió fokos plazmát, ebben kell majd beindítani a fúziót – amihez 150 millió Celsius-fokra lenne szükség.

Ezt a mintatartót töltik meg deutérium- és trícium­izotópokkal, itt indul el a fúzió.
Ezt a mintatartót töltik meg deutérium- és trícium­izotópokkal, itt indul el a fúzió. (Fotó: Wikipedia / Lawrence Livermore National Laboratory)

Az Erópai Unió ITER nevű fúziós erőműve, amely Dél-Franciaországban, Marseilles-től nem messze épül, szintén ezen az elven működik majd. Az ITER megépítéséről 2005 nyarán döntöttek, és még abban az évben munkához látott a későbbi központ helyén az első néhány kutató. A hatalmas méretű tokamak megépítése 2014-ben kezdődött, és még ma is tart. A harmincöt ország közös projektjeként megvalósuló ITER költségeinek csaknem a felét az EU állja, 2021 és 2027 között több mint ötmilliárd eurót fordítanak a fúziós erőmű építésére. A tervek szerint az erőmű központi elemének, a mágneses tórusznak az összeszerelése a jövő évben fejeződik be, és 2025-ben hozzák majd létre a plazmaállapotot.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | [email protected] | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: [email protected] - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!