A Weiss fivérek Első Magyar Konzervgyára. Munkásaikat nagyon megbecsülték, rengeteg szociális juttatást nyújtottak számukra.(Forrás: Wikipédia / Berthold Weiss Konzervgyár)
„Zsidó bárók bűnei” – ezzel a címmel tartott nemrég előadást Szunyogh Szabolcs történész a Holokauszt Dokumentációs Központ és Emlékhely szervezésében. Az előadó a szokatlan címválasztást azzal indokolta, hogy a történelem rendkívül igazságtalanul bánt el ezekkel az emberekkel. Ugyanis a századelő zsidó arisztokratáit igazából senki sem szereti: az antiszemita vélekedések kedvelt célpontjai, mind a baloldali, mind a jobboldali rezsimek előszeretettel bélyegezték őket spekulánsoknak, népnyúzóknak.
Pedig a 19–20. század fordulóján élő zsidó milliomosok – jellemzően iparmágnások, kereskedők, gyár-, bánya-, banktulajdonosok – a tehetségük és szorgalmuk révén többnyire nagyon mélyről emelkedtek fel, majd az ország javára tett szolgálataikért nemesi és bárói címekben részesültek.
Jellegzetes vád volt feléjük, hogy egész ágazatokat foglaltak el, kiszorítva onnan a törzsökös magyarokat, jóllehet a semmiből hozták létre azokat a szakterületeket, amelyeknek aztán kiemelkedő vezetői lettek. Miként Szunyogh fogalmaz, ezek a Széchenyi-formátumú virilisták (legtöbb adót fizetők) nemegyszer sokkal többet tettek hazájukért, mint a „hagyományos” arisztokraták és tőkések, s a korabeli magyar politikai elit (Andrássy, Tisza, Jókai) ezt tudta és méltányolta is.
2021.02.26. (XXV/8)
