„Miért akartam én mindig olvasni? Mert volt a fateromnak egy édestestvére, aki engem is nevelt: hol a szülőknél voltunk, hol náluk, mert nekik nem volt saját gyermekük. Ez a nagybácsikám 1899-ben született, és az első világháborúban délceg huszár volt. Amikor hazaengedték szabadságra, a cigányok úgy köszöntek neki: Szervusz, vitéz úr! Ő nagyon szerette a meséket. Ezt én észrevettem, és ez inspirált engem is, ahogy teljes átéléssel hallgatta a mesét, nem aludt el egy percre sem.
Emlékszem, lassan kifogyott a petróleum a lámpából, ránk hajnalodott, és én csak olvastam neki a meséket”
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »